Utólag könnyű okosnak lenni...

2017. április 27. 14:51 - Al

Csernobil első kézből - "Csak a ködvágó sisakom adtam a kisfiamnak"

telj5.jpg

A katonák azt hitték, valami parádé, hadgyakorlat vagy oktatás vár rájuk azon a verőfényes vasárnapon, hiszen díszegyenruhában rendelték a reptérre őket. Csernobilhoz közeledve azonban már nem lehetett nem észrevenni a füstölgő négyes blokkot.

A baleset időpontjában nagyjából 400 munkás tartózkodott az erőműben. Közülük rögtön 237 embert szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Ennek a tünetei égési sérülésekhez hasonló sebek, hányás, hasmenés, láz. Kisebb dózisok esetén a vérképző szervek károsodnak, nagyobb dózisoknál pedig az emésztőrendszer és végül az idegrendszer is. 8 Sv értékű sugárzás felett biztos a gyors halál. A baleset után legalább négyszázezer “likvidátort” vezényeltek a térségbe: katonákat, rendőröket, tűzoltókat. A küldetés lényegét titkolták előlük, amíg csak lehetett.

telj6.jpg

Csak egy ideig tudták titkolni

“Riadóztatták az ezredünket… sokáig tartott az utazás. senki sem mondott semmi konkrétat. Csak Moszkvában, a Belorusz pályaudvaron közölték velünk, hová visznek.

Egy fiú, alighanem leningrádi lehetett, tiltakozott: »Én élni akarok.« Bírósággal fenyegették. Pontosan ezt mondta a parancsnok a felsorakozott katonák előtt: »Börtönbe visznek, vagy golyót kapsz.«

– emlékezett vissza Arcjom Bahcijarau, közlegény. Volt, akinek a tüzet kellett oltania, volt aki a szennyezett fákat vágta, mások a lakosok kitelepítésénél segédkeztek.

telj4.jpg

Likvidátorok fotózkodnak.

Minket meg azzal a feladattal küldenek szolgálatba, hogy ne engedjük be őket.

Ha egy öregasszony hoz egy kosár tojást, el kell koboznunk, és el kell temetnünk.

Megfejte a tehenet, hoz egy vödör tejet. Vele a katona. El kell temetni a tejet… Titokban fölszedték a krumplijukat – el kell venni. Meg a céklát, a hagymát, a tököt. El kell temetni… az utasításnak megfelelően… Mindenkinek olyan volt az arca, mintha őrült lenne. Nekik is, nekünk is.” –  mesélte Alekszijevicsnek Henadz Viktaravics Dzemjanyeu, rendőr. A már kiürített területeken valódi szellemvárosok fogadták a likvidátorokat. 

telj2.jpg

A búza is halálos.

puma_celerity.jpg

Puma Celerity Knit Blue Wns S1P HRO SRC női védőcipő CSAK 23101 Ft.

 

“Az ajtón cédula: »Kedves járókelő, ne keress drága holmikat. Nálunk nem voltak ilyenek. Használhatsz bármit, de ne fosztogass. visszajövünk.« Más házakon különböző színű feliratokat láttam: »Bocsáss meg, szülőházam!« Úgy búcsúztak el a háztól, mint az emberektől. azt írták: »Holnap elmegyünk«, megadták a dátumot, sőt még az órát és a percet is.

Iskolai füzetből kitépett lapon, gyerekírással: »Ne bántsd a macskát, mert mindent megesznek a patkányok.« vagy: »Ne öld meg a mi Csibészünket. Ő jó.« 

– mesélte emlékeit Vaszil Ioszifavics Huszinovics, gépkocsivezető-felderítő.

“Nem viseltünk védőmaszkot… illetve emlékszem egyvalakire… Egy idősebb sofőrre… Ő mindig védőmaszkban vezetett. Mi meg nem. a közlekedési rendőrök is maszk nélkül álltak az út szélén. Mi a kabinban, ők meg nyolc órát álltak a radioaktív porban. Mindenkinek jól fizettek: háromszoros bér plusz kiküldetési díj. Kihasználtuk a lehetőséget… Tudtuk, hogy segít a vodka. a legjobb szer arra, hogy működésbe hozza a szervezet védekező mechanizmusait sugárfertőzés esetén. És megszünteti a stresszt. Nem véletlenül adták a háborúban a nevezetes népbiztossági decit.

telj7.jpg

Az a deci mindenkinek járt.

Szokásos életkép: részeg rendőr bírságol részeg sofőrt… “

– emlékszik vissza Ihar Litvin a több százezer helyszínre vezényelt likvidátor egyike. A munkások a sugárzás veszélyről enyhén szólva nem kaptak érdemi felvilágosítást. A legtöbben védőruha nélkül végezték a feladatukat, bár voltak, akik acél-, ólomlemezekkel takarták be a kocsijuk ülését, vagy ezekből eszkábáltak mellényt maguknak. A vezetőség számára azonban ennél jóval fontosabb volt, hogy ne szivárogjanak ki az információk: a jelen levő kágébés minden hazatérő katonával elbeszélgetett, melegen ajánlva, hogy tartsa a száját… Így eshetett meg a következő tragédia  Valjancin Kamkou, gépkocsivezető közlegénnyel.

“Hazatértünk. Mindent levetettem, megszabadultam minden ruhámtól, amit ott hordtam, kivágtam az egészet a szemétledobóba.

Csak a ködvágó sapkámat ajándékoztam a kisfiamnak. annyira kérte. abban járt, le nem vette volna.

Két évvel ezután megkaptuk a diagnózist: agydaganat… a többit már maga is kitalálhatja… Nem akarok többet mondani erről…” 

telj3.jpg

Nyikolaj Szljunykou, a szocialista munka hőse. Az elitre vigyáztak.

A széljárásnak és a Pripjaty folyónak köszönhetően Csernobil leginkább az aprócska fehérorosz nép nemzeti tragédiája lett. A radioaktív szennyeződés hatalmas mezőgazdasági területeket, számos paraszti falut lepett el. A következő években ezen a környéken volt leginkább megfigyelhető a gyermekkori pajzsmirigyrák ugrásszerű megnövekedése. A szörnyű következményeken sokat enyhített volna, ha a fehérorosz vezetőség csak egy kicsit is szívügyének érzi a lakosság sorsát. De erről szó sem volt Vaszil Bariszavics Nyeszcjarenka, a Fehérorosz Tudományos Akadémia Atomenergetikai Intézetének igazgatója szerint. Sőt, a szakértelem is hiányzott: 5 évvel a katasztrófa előtt számolták fel a belső sugárzás problémáját vizsgáló professzornő laboratóriumát, mondván, hogy a tudására úgysem lesz szükség. Mehetett ruhatárosnak. A fehérorosz pártfőtitkár, Nyikolaj Szljunykou (egykori traktoros) teljesen kiszolgálta a szovjet vezetés igényeit a katasztrófa eltussolásával kapcsolatban. Míg a politikai vezetők jódot szedtek, mérték a sugárzást saját környezetükben, és speciális üvegházakban védett tehéncsordákat neveltek saját használatukra, a lakosság szinte semmilyen óvintézkedést nem látott.

teljesitve.jpg

A felirat: “A kormány által kiszabott feladatot teljesítettük!” Milyen áron?

(A Könyvescsajszis blog összeállítása alapján. A teljes cikket ITT találod.)

44 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iparikatasztrofak.blog.hu/api/trackback/id/tr312458759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2017.04.27. 21:30:49

Hm. Ennél azért többet vártam, egy másodközlés másodközlése...
________________________________________
Ha már könyvajánló és Csernobil elsőkézből: Szergej Mirnij: Az élőerő - csernobili mesék. (ISBN 9789639651111). Nem összegyűjtött szájhagyomány, hanem egy olyan likvidátor visszaemlékezése aki ott is volt valójában, és tudta is hogy mit csinál.

Emide Buda 2017.04.28. 13:26:25

@¿Qué tapas hay?: Reklámozunk, reklámozunk a komiban? )

Treff Bubi 2017.04.28. 15:28:02

Frederik Pohl Csernobil című könyve is nagyon jó, bár nem tudom, mennyi a fikció benne.

mojoking77 2017.04.28. 15:41:15

Valoban fura. Ahogy kezdodik, ahoz kepest, mintha elvagtak volna az egeszet, egy teljesen pocsek szedett vetett befejezessel.
Kar erte, jo is lehetett volna

2017.04.28. 15:44:04

@Treff Bubi: megvan/-volt, de sohasem tudtam rászánni magam, hogy elolvassam. A szerzőből ítélve, kevés köze lehet a valósághoz. :)
(Pohl tudtommal scifi-re specializálódott)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.04.28. 15:52:43

ATOMREMETE

Tegnap halt ki a Föld...
Ehhez képest,
Bár a Hold méregzöld,
Ez egy szép est...

fradyendre.blogspot.hu/2009/08/atomremete_19.html

ATOMTEMETŐ

Elvirágzott atomsiló
Fölött legel tanyasi ló.
Lila fűtől kissé kába
S enyhény remeg mindhét lába...

fradyendre.blogspot.hu/2009/12/atomtemeto.html

Csak Norris 2017.04.28. 16:03:18

@mojoking77: "Ahogy kezdodik, ahoz kepest, mintha elvagtak volna az egeszet,"

Lehet hogy éreztetni akarta, milyen lehetett amikor mindent´ott kell hagyni és menni. Illik a témához.

Nagyon_Komoly 2017.04.28. 16:08:30

Érdekes, hogy az ilyen cikkekből mindig a LÉNYEG marad ki. Hogy hidegháborús katonai atomkísérlet közben lett baleset, nem csak úgy véletlenül...

Al 2017.04.28. 16:42:36

@¿Qué tapas hay?: Szeretem az IK olvasókat, mert igényesek. :) De mivel a másikat is én írtam, és több dolgot oroszból fordítottam, megengedtem magamnak ezt a másodközlést. A teljes történetet nem akartuk itt közölni, mivel úgyis ismerheti már mindenki. Viszont ezek az interjúrészletek szerintem nagyon figyelemre méltóak, és megérdemlik, hogy fókuszba helyezzük őket. Én legalábbis Alekszijevics előtt nem találkoztam ilyen vallomásokkal.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.04.28. 16:52:29

@Nagyon_Komoly: " hidegháborús katonai atomkísérlet közben lett baleset," Hülyeséget beszélsz.

Jakab.gipsz 2017.04.28. 16:54:01

@Al: Fukusima is egy hasonló leolvadás, szerencsére ott nem volt akkora robbanás mint Csernobilban, viszont a "likvidátorokról" a baleset következményeit felszámoló munkások helyzetéről onnan is borzasztó pletykákat hallani.

Treff Bubi 2017.04.28. 17:11:56

@hullajelölt88: érdekes, tényleg kilóg a szokásos scifi-könyvei közül. Meglepően száraz dokumentumregény, hatalmas mennyiségű technikai-fizikai információval.

röf 2017.04.28. 17:16:35

@Nagyon_Komoly:
Összesen egy szó igaz , hogy "kísérlet".

HowAreYouOneAVetésün? 2017.04.28. 17:18:16

Sokkal profibb módon kármentesítettek, mint a japánok Fukusimánál.

2017.04.28. 17:21:01

@Treff Bubi: a neten talált utószó szerint a katasztrófa leírása a lehetőségekhez mérten hiteles, de a szereplők és a kerettörténet a fantázia műve.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.04.28. 17:35:30

@pacagánycsök: Kösszy! :)
Kár, hogy nem te vagy a közoktatási miniszter, vagy az irodalmi Nobel-díj bizottság elnöke! :)

Duplaxiii 2017.04.28. 18:42:02

@Treff Bubi:
Dokumentumregény, csak a neveket változtatta meg!
Könyvben a legjobb, mert kompletten van leírva a ok és a védelmi tevékenységek is.

Duplaxiii 2017.04.28. 18:45:29

Én örülök, ha folyamatosan kap az ifjúság ismeretanyagot a múltbeli történésekről.
És OK, legyenek könyvek, készüljenek személyes megemlékezések.
És a blog pedig errős szóljon.
Ami itt ki lett ragadva, az inkább bulvár és ezalapján nem érdekel a könv...

Csavarhúzós 2017.04.28. 19:39:17

"Speciális üvegházakban védett tehéncsordákat neveltek" - ez, hogy úgy mondjam, nem életszerű :)

Blobov 2017.04.28. 20:29:02

De a legszebb a premiummunkásvédelem linkelése... hiába, ők adtak volna védőruhát...

¿Qué tapas hay? 2017.04.28. 22:14:11

@Treff Bubi: @Duplaxiii: Pohl könyve nagyon jó, szeretem én is, de dokumentumregénynek nevezni erős túlzás. Ez egy tudományos-politikai kalandregény, többé-kevésbé a csernobili baleset eseménysorára építve, sok írói fantáziával kiegészítve. De alapjában véve kitalált események, fiktív szereplőkkel egy képzeletbeli erőműben. Bizonyos cselekményrészletek valóban valós eseményeken alapulnak, de általában nem akkor, nem úgy és nem azok által történtek, mint ahogy az a regényben szerepel. A regénybéli erőmű, illetve Pripjaty város pedig alapjaiban eltér a valóságos helyszínektől.

@Al: Semmi baj a másodközlésekkel, csak én tényleg csalódtam, ha már "Ipari katasztrófák" blog, akkor valami tényleg ütős újdonságot vártam. Az idézett interjúrészletekkel csak annyi bajom van, hogy azt érzem, csak a "Csernobil-sztereotípiáknak" megfelelő idézetek kerültek be az összeállításba, inkább érzelmi, mintsem informatív alapon. Talán, ha nem így kezdődött volna: "Csernobilhoz közeledve azonban már nem lehetett nem észrevenni a füstölgő négyes blokkot". Ez nekem így abszurd. (Persze lehet vitatkozni, hogy milyen irányból közelítjük meg Csernobilt, mert Pripjaty, vagy Zimoviscse felől menve lehetett volna látni, de miért mentek volna arról?)

@Nagyon_Komoly: Tiszte polgári célú üzemviteli és diagnosztikai vizsgálatok és kísérletek voltak. Először egy komplex rezgés- és csapágyzaj-analízis az egyik turbógenerátor-gépcsoporton, különféle terhelési szinteken, majd az a bizonyos kifuttatási kísérlet, ami csak arról szólt, hogy a belső segédüzemi hálózat kiesése esetén a szükségáramforrások indítási ideje alatt átmenetileg lehet-e a főkeringető-szivettyúkat a gőzutánpótlás nélkül maradt gépcsoportról táplálni, a forgórészben felhalmozott kinetikai energiát felhasználva. Megjegyzem, ezt a kísérletet a baleset előtt már három alkalommal elvégezték, minden komolyabb üzemzavar nélkül.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2017.04.29. 08:19:42

@Nagyon_Komoly: Ezt a hülyeséget honnan szedted?

Itt találod a helyes válszt.
iparikatasztrofak.blog.hu/2017/04/27/csernobil_elso_kezbol_csak_a_kodvago_sisakom_adtam_a_kisfiamnak/full_commentlist/1#c32945455

Amúgy érdekelne, hogy te és más milyen katonai kísérletet haluzik be. Mit volt a kísélet célja szerinted...?

Kántor Attila 2017.04.29. 10:22:51

...ha lehetne halványabb betűket kérhetnék legközelebb, vagy sötétebb hátteret...

tireless treehugger 2017.04.29. 16:39:44

@Nagyon_Komoly:

Csernobil polgári energia üzem. A kiégett fűtőelemből pedig a szintén polgári feldolgozás során vonták ki a további felhasználásra szánt anyagokat-izotópokat, amit aztán átadtak a katonai célokra.. A lényeg hogy az atomenergia lánc polgári kezelésű, csernobil egy erőmű, termelő üzem, nem katonai terep. Hogy esetleg előfordulhat-e katonai beavatkozás egy erőmű életébe?, szerintem nagyon kétséges, az atomipar a tudományos kaszt legcsúcsa, jóval a katonai felett.

A szovjetúnióban többtucat kisérleti reaktor volt a katonai igények kielégítésére, de ezek messze messze eldugott apró telepek, baj esetén rájuk robbantották a hegyet/elföldelték..

Ha esetleg rendkívüli igény merült volna fel speciális izotópok nagy mennyiségben rövid idő alatti előállítására (pl 3.vh) akkor esetleg módosíthatták a reakció tervet, de 86-ban már langymeleg béke volt, meg barátkozás.

Soksok éve lefutott téma ez, gyere elő valami új információval, aztán majd meglátjuk.

Zoli049 2017.04.29. 18:46:14

@HowAreYouOneAVetésün?:
"Sokkal profibb módon kármentesítettek, mint a japánok Fukusimánál."
Ebben van is valami, csak a mai Japánban nincs "kamikaze" munkaerő, aki bemenne a blokkokba. Mondjuk Fukushimával nem tudom, hogy mi a terv? Miért nem öntik ki azt is betonnal, helikopterről, vagy mit tudom én?!

motoroskonyhaja 2017.04.29. 19:10:15

@hullajelölt88: Rosszul tudod (illetve a szerzőt valószínűleg nem ismered eléggé). A Csernobil-t mindenképpen érdemes elolvasni tőle (ahogy a többi munkáit is). Hátborzongatóan valósághű az írás.

motoroskonyhaja 2017.04.29. 19:11:03

@Treff Bubi: A kapcsolati szál a fikció, a többi valóságos.

¿Qué tapas hay? 2017.04.29. 20:24:42

@tireless treehugger: Pontosan. A '70-es, '80-as években a Szovjetunióban a katonai üzemeknek már semmi szüksége nem volt a polgári energetikai reaktorok kiégett fűtőelemeinek feldolgozására. Csernobilt tekintve, a teljes üzemidő alatt összegyűlt kiégett fűtőelemek - egy vonatrakománnyi mennyiség kivételével - máig ott vannak a csernobili erőmű két átmeneti tárolójában. Az az egyetlen kiszállítás is csak a baleset miatti kapkodásnak köszönhető, volt is vele cirkusz elég sok; de ez a szállítmány sem feldolgozóüzembe került, hanem a Szosznovij Bor-i átmeneti tárolóba, ahol deponálták.

2017.04.29. 22:38:56

@motoroskonyhaja: biztosan igazad van. Fel tudnál sorolni tőle néhány nem sci-fi művet? A Csernobilt leszámítva én nem találtam.

2017.04.29. 22:43:07

@motoroskonyhaja: egyebekben meg lásd a könyv utószavát! (Egyébként a sci-fi az nem a Függetlenség Napja és nem is a Star Wars)

sixtee 2017.04.30. 05:02:18

Mi a jóisten ez a fehérorosz duma???? a cikk írója nyugodtan akassza fel magát...csernobil nem belorusszia, hanem nem túl messze Kievtől Ukraina.....édes istenem.....

psymolnar 2017.04.30. 08:09:47

@sixtee: Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima című könyve így kezdődik: "1986. április 27-én, egy óra huszonhárom perc ötvennyolc másodperckor robbanássorozat rombolta le a fehérorosz határ közelében lévő csernobili atomerőmű 4-es energiablokkját. A csernobili katasztrófa volt a XX. század legnagyobb technológiai katasztrófája.
A tízmillió lakosú kis Fehéroroszország számára ez nemzeti tragédia volt, pedig a fehéroroszoknak nincs is atomerőművük. Agrárország most is, mint régen, a lakosság többsége falun él. A nagy honvédő háború idején 619 falut pusztítottak el a német fasiszták a lakosaikkal együtt fehérorosz földön. Csernobil után 485 falut és települést veszített az ország: hetvenet közülük már örökre földbe temettek. Minden negyedik fehérorosz meghalt a háború alatt, ma minden ötödik sugárszennyezett területen él. Ez 2,1 millió embert, köztük 700 ezer gyereket érint. A népességfogyás egyik fő oka a sugárzás. A Homeli és a Mahiljoui terület szenvedte meg leginkább a csernobili katasztrófát, itt 20 százalékkal több a halálozás, mint a születés."

Mielőtt felcsattansz, előtte gondolkozz vagy olvass egy kicsit, nem fog megártani.

¿Qué tapas hay? 2017.04.30. 12:37:59

@sixtee: Ha megnézted a posztot, a nevekből egyértelmű volt, hogy fehérorosz forrásból készült. Amúgy Fehéroroszország majdnem ugyanannyit kapott a csernobili szennyezésből, mint Ukrajna de ez nem igazán kapott nyilvánosságot még a szovjet időkban, aminek meg is van a maga oka.

@psymolnar: Ha levonjuk az idézett bevezetőből a barokkos (keleti szlávos) túlzásokat, miszerint Fehéroroszország minden mai nyomorúságáért csak és kizárólag a csernobili baleset felelős) még mindig komoly igazság marad mögötte.

Fehéroroszországban is kiürítettek a baleset után (pontosan 1986. júniusában) egy kb. akkora területet mint Ukrajnában (ez a mai PGREZ területe) a Gomeli terület déli részén, a hojnyiki, narovljai és bragini járások területén. Ez 53 település 4090 lakóját érintette. Bár a Fehérorosz kitelepítési terület valamivel nagyobb volt mint az ukrajnai, a kisebb népsűrűség és a városok hiánya miatt az érintett lakosság töredéke volt csak az ukrajnainak.

Amiről a maga idejében (és azóta is) lényegesen kevesebb szó esik, az a gomeli és mogiljevi területek szennyezése. Ez utóbbi ugyanis nem "természetes eredetű" volt. Amikor a széljárás észak-északkelet felé fordult, komoly veszélye volt annak hogy a szennyezés a moszkvai terület, azaz Oroszország legsűrűbben lakott térsége fölé jut. Ennek megelőzése érdekében repülőgépekről szárazjeget és ezüst-jodidot juttattak a szennyezés fölötti felhőkbe, az ebből származó mesterséges eső pedig a szennyezőanyagok szép hányadát kimosta éppen Fehéroroszország határmenti területeire. Bár a földön kb. hasonló mértékű felületi szennyeződést okozott, mint a déli kiürített területeken, itt hasonló intézkedés nem történt. Ez még a szovjet időkben sem lett volna komolyabb népharag nélkül kommunikálható.

Aztán az már csak Moszkva külön szerencséje volt, hogy az átmosott szennyezés-felhő Brjanszk felé, Tula és Orjol között szépen elvitorlázott keletre, elkerülve a magasabb népsűrűségű területeket.

Harrison Bergeron 2017.05.01. 01:18:11

Az egy dolog, hogy nem sisak, hanem sapka. Az pedig tény, hogy Csernobil bizony Ukrajnában van, noha a poszt következetesen fehéroroszozik, mert a fordítóprogramoknak ilyen a humorérzékük. Bírom ezt a blogot, eddig színvonalasnak tűnt, de ez most bizony két nagyon erős csapott horog volt. Jobb lett volna, ha nem látom ezt a posztot...

2017.05.01. 10:05:07

@Harrison Bergeron: téged szándékosan neveltek funkcionális analfabétának vagycmagadtól lettél ilyen?

Al 2017.05.02. 18:35:50

Kedves olvasók! A radioaktív szennyezés nincs tekintettel az országhatárokra. Ha a tájékozott hozzászólók megkeresték volna Csernobilt a térképen, hallgattak volna, és ugye úgy könnyebb okodsnak tűnni.

Egy kis segítség:

www.google.hu/search?q=chernobyl+map&rlz=1C1AVFA_enHU736HU736&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiLm6Lj0dHTAhXhF5oKHQd8D2EQ_AUICigB&biw=1366&bih=591#imgrc=wmWkxu46W_nSYM:

2017.05.13. 20:29:14

@rdos: nekem csak 404-es hibát ad. Egyébként penzcentrum, napi, portfolio csupa szennylapok, gazdaságinak hazudott, valójában bulvármocskok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.05.14. 17:43:10

@hullajelölt88: Ha ez a helyzet szerinted, akkor szerintem chrome-ban ne próbálkozz a megnyitásával, mert elönti a géped a bulvármocsok. :-)

Egyben meg is kérdezném hogy hol kutakodjak, ha el szeretném kerülni a bulvármocskot?

Kérdésem komoly volt. De kamion. :-)

2017.05.14. 18:23:25

@rdos: a kérdésedre évek óta keresem a választ. Nálam az egyik ismertetője a bulvárszennynek, ha a címben csak halvány utalás van a tartalomra, erősen klikkvadász stílusban. Vagy... ami pl. most szerepel az indexen a portfolio ajánlójában.
Az inforádió régen mentes volt ettől, ma már ott is ez van. :(

¿Qué tapas hay? 2017.05.14. 22:28:08

@rdos: Ez klassz. Kiváló példa arra, hogy sok belefektetett munkával megbízható forrásokból is lehet bődületes marhaságokat írni.

Al 2017.05.16. 11:22:26

@rdos: Szerintem használd a nyelvtudásod. Sajnos egy 10 milliós ország kicsi ahhoz, hogy valódi újságírókat termeljen ki, pláne elfogulatlanokat. Ráadásul mindenki valakinek a pénzén ír, nyilván oda hajlik a szíve. Illetve én pl. nem hivatalos sajtóból tájékozódnék, hanem az elsődleges forrásokat keresném. Azokat is fenntartásokkal.
Utólag könnyű okosnak lenni...
süti beállítások módosítása