"A kísérletek biztonságosak" - ismételgette Immanuel és Alfred Nobel a heleneborgi szomszédoknak az 1860-as évek elején, akik jó ideje úgy érezték magukat az udvari melléképületben berendezett laboratórium közelében, mintha egy kitörés előtt álló tűzhányón ülnének. Az apa és fia természetesen tévedtek, a szomszédoknak volt igazuk. Az első nitroglicerin okozta katasztrófa nem sokat váratott magára.

Immanuel Nobel robbanóanyagok iránti szenvedélyéhez a svédek mindig is szkeptikusan viszonyultak. Annak idején pont ezért is utazott a sikeres építész, mérnök, feltaláló polihisztor Oroszországba, ahol jóval nagyobb támogatásban és elismerésben volt része. Később azonban a család visszatért Svédországba, és Heleneborgban béreltek egy épületet laboratóriumként, ahol immár Alfred vezetésével,

orosz pénzen folytatták a korábban megkezdett kutatásokat. 

Alfred Nobel. Üzemeiben több tucat ember robbant fel.

1864 nyarán a laboratóriumban a harmincéves Alfred vezetésével ötfős kis csapat dolgozott: egy mérnök, Hertzman,  egy inas, egy szolgálólány, és Emil, a legfiatalabb Nobel fiú. A 21 éves Emil épp most végzett a vizsgáival az uppsalai Technical Institute hallgatójaként, és ősszel vissza akart térni, hogy folytassa a tanulmányait, ám addig is hasznos tapasztalatokat szerzett a családi laboratóriumban. Természetesen Alfred volt mindannyiuk közül a leglelkesebb: a megszállott mérnök rendszeresen 18 órás munkanapokat tartott, nem evett, nem aludt, teljesen elmerült a munkában. Bár általában egyedül szeretett dolgozni, arra azért volt gondja, hogy öccséből ügyes laborasszisztenst neveljen. Így Emil és Hertzman önállóan is dolgozhattak bizonyos feladatokon, mint ahogy az 1864 szeptember 3-án is.

Emil Nobel. Egy rövidebb életmű.

A verőfényes, szombati napon Emil Nobel és társa, Hertzman glicerin megtisztításával foglalatoskodtak, hogy egy vasúttársaság számára készítsenek robbanószert. Alfrednek ekkor már egy éve szabadalma volt a glicerinbe kevert puskapor gyártására. Emiatt is érezték egyre kevésbé biztonságban magukat a környékbeliek, akik még a laborépületként szolgáló korábbi kocsiszín tulajdonosának, egy Burmeister nevű kereskedőnek is panaszkodtak Nobelék boszorkánykonyhája miatt.  

Old School Low Rider sportcipő  12 999 Ft.

Heleneborg a katasztrófa után

A baleset idején körülbelül 120 kilógrammnyi folyékony robbanóanyag volt az épületben, ami ismeretlen okokból berobbant. Hatalmas detonáció rázta meg a környéket, az épületek megremegtek, az ablakok kitöredeztek, maga a labor pedig a földdel vált egyenlővé. A lakosok mindössze egy nagy sárga lángot láttak felcsapni, majd egy füstfelhő szállt fel a katasztrófa helyszíne felől.

A labor területén azonban horrorisztikus látvány fogadta az arra járókat.

Asszonyok Nobel ardeeri dinamit gyárában

A robbanás nem csak a ruhát tépte le az áldozatokról, a húst is felszaggatta, és darabokra tépte a holttesteket, amelyek olyan állapotban voltak, hogy csak nehezen azonosíthatták őket. Egy ideig abban sem voltak biztosak, hogy Emil is az áldozatok között volt-e. Azonban később fény derült rá, hogy ő és Hertzman voltak a robbanás első áldozatai. Rajtuk kívül mindenki más is meghalt, akik a laboratórium területén tartózkodtak: egy 13 éves Herman Nord nevű fiú, Maria Nordquist, a cselédlány és egy Nyman nevű ács is, aki épp akkor lépett be az épületbe. Egy közeli házban a robbanás letépte egy asszony karját, aki épp a konyhában főzött. A közelben lévő Alfred Nobel és egy Blom nevű mérnök fejsérülést szenvedett.

Alfred már aznap levezényelte a terület megtisztogatását, másnap pedig újra munkába állt.

Sérülteket visznek a robbanás után

Apja sem kisebb lélekjelenlétről tett tanubizonyságot, 2 nap múlva részletes beszámolót nyújtva át a rendőrségnek az eset hátteréről. Eszük ágában sem volt felhagyni a nitroglicerin gyártásával, sőt, Alfred kérte Robert testvérét, hogy Finnországban is nyújtsa be a szabadalmi igényt. A számonkéréstől sem kellett különösebben félniük, hiszen már 5 héttel a tragédia után jelentkezett a svéd állami vasúttársaság, hogy Nobel robbanóanyagát szeretnék használni egy alagút építésénél. 

Sikeres robbantás dinamittal

A Bockholm öböl ma

Egy nehézség azonban támadt: a robbanás után a hatóság betiltotta a nitroglicerin lakott település közelében való tárolását. A leleményes Alfred Nobel azonban ezt is megoldotta: vásárolt egy régi bárkát a Bockholm öbölben, és itt kezdte el a robbanószer gyártását. Néhány év múlva - további balesetek után - megtalálta azt a formát, ami biztonságosabb és jobban kezelhetőbb volt: a nitroglicerint kovafölddel keverte, létrehozva ezzel a dinamitot. Találmánya rövidesen az egész világra eljutott.