A szakértők szerint, akik az indonéz főváros szeméttelepeit régóta csak "időzített bombaként" és "rémálomként" emlegetik. Mégis, van, aki ezt szereti.

Imam Syaffi, a kukás és brit kollégája

Pár éve a BBC Thoughest place to be a... című sorozata mutatta be a világ egyik legnagyobb országában a kukások küzdelmes életét. A nézők Imam Syaffi egy napját kísérhették nyomon, aki Jakarta Guntur nevű negyedében dolgozik. Jakartában szemétszállítás csak annak jár, aki külön fizet érte.

Kukák, konténerek nincsenek: a lakosok egy része szemeteszsákba gyűjti a szemetét, a legtöbben azonban csak egy gödörbe, amit a kertjük végébe ásnak.

A kukásnak innen kell vasvillával kihalásznia a bomló hulladékot. Szelektív gyűjtésről ilyen körülmények között szó se lehet, így minden van vegyesen: élelmiszerek, papírszemét, műanyag, építkezési törmelék...

Kukásautó helyett.

A szemét egy fürdőkád méretű, ám háromszor olyan magas talicskára kerül, minél jobban lenyomkodva. Ezt húzza maga után a kukás, míg meg nem telik. Egy nap általában háromszor rakja teli és húzza el a szeméttelepre. Egy héten 6 napot dolgozik, és 200000 rúpiát keres. Mielőtt valaki visszarettenne:

a kukás egy irigyelt állás Jakarta szegényebb részeiben,

hiszen fix fizetést hoz, és csak 3000 kiváltságos végezheti a 28 milliós gigavárosban. Így Imam igyekszik is rendesen végezni a munkáját, mert elég egy elégedetlenkedő telefon ahhoz, hogy röpüljön az állásából. Ettől azonban 200000 rúpia még nem lesz elég a család fenntartásához, ezért munka után jön az esti műszak: a szemétválogatás.

A fővárostól 19 km-re található a gigaszeméttelep.

Nehéz nem észrevenni.

Portwest Texo contrast póló - CSAK 2299 Ft

Naponta 6-7000 tonna friss szemét landol Jakarta szeméttelepén, a Bantar Gebangon. Ez Dél-Kelet Ázsia legnagyobb szeméttelepe. A puszta földön elhelyezett szeméthegyek durván szennyezik a talajt a telep 1989-es megnyitása óta, ám sok embernek nyújt munkalehetőséget, akik a szeméthegyeket járva hasznosítható hulladékot keresnek a mérgező metán gázfelhőben, természetesen védőfelszerelés nélkül.

A jellegzetes szemétgyűjtő kosár, amit hátukra erősítve hordanak. Ide hajítják, ami hasznosíthatót találnak.

Indulhat a munka!

Minden vegyesen

Bár a munka kemény és gusztustalan, sok szemétgyűjtő szereti a vele járó viszonylagos szabadságot és azt, hogy a társaival együtt lehetn. Olyan nagy mennyiségű hulladék érkezik naponta ide, hogy lehetetlen a komposztálható és újrahasznosítható anyagokat elszeparálni a többi szeméttől, így viszont folyamatos a metángáz képződés, ami nem csak mérgező, hanem veszélyes robbanásokat is eredményezhet a hatalmas szemétkupacokban.

Családi ebéd

Sokaknak otthont jelent a Bantar Gebang.

A Bantar Gebang közvetlen környezete vagy 3000 családnak nyújt otthont. Ezekben a háztartásokban a szemét körül forog az élet: az iskola után még a gyerekek is beállnak szemetet válogatni, hogy besegítsenek a családnak. 

A hulladékkezelés a térség egyik legnagyobb problémája. Csak az óceánba hajított műamyagpalackok milliárdos károkat okoznak évente a halászatban és a turizmusban.