Utólag könnyű okosnak lenni...

2017. június 23. 10:01 - Al

Szovjet atomerőművek, amiket nem sikerült befejezni

ae1.jpg

A '60-as évekre tehető az atomenergia hatalmas bummja a Szovjetunióban. Ez alatt ezúttal nem robbanást, csupán robbanásszerű fejlődést kell érteni. Az optimista szakértők a Szovjetunió számára nagy gazdasági növekedést jósoltak, ami növekvő energiaéhséggel jár, és ezt új atomerőművekkel tervezték kielégíteni. Gyakran azonban annyira elszámolták magukat, hogy szégyen, nem szégyen, egyszerűen félbehagyták az elkezdett blokkokat.

ae3.jpg

Urbex: gy sport, ami Oroszországban (sem) életbiztosítás

nubuk.jpg

Messer S1P sötétkék nubuk szellőző félcipő. 8 599 Ft.

Lana Sator, orosz urban explorer (vagy nevezzük inkább oroszoran sztalkernek) és fotóblogger a közelmúltban lenyűgöző képeket közölt egy elhagyatott szovjet atomerőműről. A feltételezések szerint a Kuszki Atomerőmű 5. blokkja lehet a helyszín, Az 5. blokkot 1985-ben kezdték el építeni, majd a '90-es években többször megakadt a projekt, míg végül 2012-ben nyilvánosságra hozták, hogy a blokkot a tervezett formában biztosan nem fogják már megépíteni. Ez ugyanis további 3 és fél évbe, valamint 45 milliárd rubelbe került volna. Helyette gazdaságosabbnak tűnt inkább egy újabb erőművet felhúzni a Szejm partjára, a meglévővel szemben. A 2. Kurszki Atomerőmű elkészülését 2020-ra, várják.

ae5.jpg

Sokmilliós technológia az enyészetnek

ae10.jpg

Némelyik építkezés zsákutcának bizonyult

ae21.jpg

Oroszország atomerőművei - a Greenpeace 2010-es térképe. Jelenleg 35 reaktor működik és 7 áll építés alatt.

A blok története nem egyedi. nagy kijózanodás a '80-as években jött el,

Csernobil egyértelműen megtörte az atomenergia iránti lelkesedést,

és jelezte, hogy számos megoldásra váró probléma van még a szektorban. A hagsúly áttolódott a már működő RBMK (csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktorok) ellenőrzésére. Emellett a gazdasági feltételek sem voltak kedvezőek a gigaépítkezések számára. 

ae12.jpg

Az atomerőmű szíve

ae13.jpg

Felülről

ae9.jpg

Vészforgatókönyv a falon

A félbemaradt atomerőművek legnevezetesebbike talán a Krími Atomerőmű, amely viszonylag forgalmasabb környezetben épült, jól látható helyen, így hamar felkapták a lelkes orosz sztalkerek. A tervek  1968-ban születtek, négy, egyenként 1000 MW-os VVER–1000/320 típusú reaktorral felszerelt reaktorblokkról, az építkezés pedig 7 évvel később indult, és meglehetősen fókuszban volt: 1980-ban és 1984-ben is kitüntették a projekten dolgozókat sikeres munkéjukért. 1987-ben mégis felfüggesztették a projektet, amikor az 1. blokk már 80 százalékos készültségű volt. 1989-ben végleg leállt az építkezés, és érdekes évek következtek az erőmű életében: 

a turbinák számára megépített gépteremben diszkó működött, hatalmas toronydaruját pedig bázisugrásra használták.

ae17.jpg

Pedig így várták az iparosodott Krímben az atomerőművet...

Az ezredforduló után gyakorlatilag mindent eladtak az erőműből, ami mozdítható volt, ha másnak nem, ócskavasnak.

ae18.jpg

Holdbéli táj a Krím-félszigeten

ae19.jpg

"Atomdiszkó" - teljesen biztonságos, mivel fűtőanyagot már nem szállítottak az erőmű területére

Jelenleg 10 "szovjet" atomerőmű építése szünetel az egykori államalakulat területén, ezek közül 4-re mondták ki végleg a halálos ítéletet.

A krími, a baskíriai és a tatár atomerőműnél a leállás hivatalos oka az volt, hogy az épületeket földréngés által veszélyeztetett területre húzták fel, ami könnyen katasztrófához vezethetett volna.

Ezt az indoklást azonban sokan vitatták, többek között  Robert Nyigmatulin geológus, akadémikus is. 8 másik "szovjet" atomerőmű építése szünetel huzamosabb ideje más országokban: 2 Lengyelországban, 1 Csehországban, 1 Bulgáriában, 1 a korábbi NDK területén, 1 Kubában, 1 Líbiában, 1 pedig Észak-Koreában.

ae2.jpg

Mivel a legtöbb atomerőmű mellett párhuzamosan belefogtak a dolgozókat befogadó és ellátó városok megépítésébe is, számos funkcióját vesztett, többé-kevésbé szellemváros is létrejött az évek folyamán. 

ae14.jpg

A tízemeletes épület atomenerőmű dolgozók lakhelye lett volna Ukrajnában

ae15.jpg

Meghíúsult kilátások

ae16.jpg

A félkész városok fiatalok életveszélyes kalandtúráinak szolgáltatnak helyszínt.

 

A témában még érdekes:

New York legradioaktívabb helye egy garázs

 

Atommeghajtású világítótornyok fosztogatói

 

Itt találhatsz elsüllyedt atom-tengeralattjárót!

 

craft.jpg

Craft póló - CSAK 3475 Ft

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iparikatasztrofak.blog.hu/api/trackback/id/tr4412613493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.23. 16:52:47

A grafitos reaktorokkal nem csoda hogy leálltak Csernobil után. Ugyebár az amcsik rég tudták a Teller-Jahn effektust, csak a 60-as évek végén amikor a ruszkik nekifogtak az RBMK reaktorok tervezésének, titokban tartották. Csernobil megmutatta mivel jár ez az effektus.
Ez a reaktor típus olcsó, de veszélyes. Nyilván Csernobil után leálltak az ilyen típusokkal.
A többinek pedig gazdasági okai voltak, a döglődő orosz gazdaságnak nem volt szüksége az áramra a relatív drágább VVER reaktorok által termelve.

röf 2017.06.23. 17:15:27

Korrekt, ha az ellenkező esetre is hozunk példát.
A SIEMENS, AEG, stb által elkezdett busheri atomerőművet pölö az oroszok fejezték be.....

csentecsa 2017.06.23. 18:08:41

@röf: Ne bántsd! Mindössze nem bontotta ki a valóság minden részletét...:)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.23. 20:11:58

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Wigner-effektusra gondolsz. Bár Csernobilban nem az okozta a problémát.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.24. 06:59:50

@Lord_Valdez: Az Teller effektus. Nézz utána! Attól még hogy Wigner és társai észlelték elsőnek Hanfordban, nem ő jött rá hogy miért is van. Csernobilt pedig ez az effektus okozta.

atombuzi.blog.hu/2014/02/13/a_csernobili_baleset_okai

"A balesethez egy ismert, ám de figyelmen kívül hagyott reakció vezetett.
Ezt az úgynevezett reaktor mérgezést már Wigner Jenő észlelte a hanfordi
reaktoroknál, az effektus magyarázata pedig Teller Edéhez fűződik."

www.feltalaloink.hu/tudosok/tellerede/html/teledetal2.htm

Duplaxiii 2017.06.24. 08:13:22

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
De jó!
Végre megtudhattuk, hogy nem emberi hibák sora vezetett a katasztrófához...
Dejó...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.24. 08:54:30

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Akkor félreértettem, hogy mire gondolsz, mert kusza volt amit írtál.
Van a Jahn-Teller-effektus, ami bizonyos molekulák aszimmetriájáért felelős. Offtopic.
Van a Teller effektus, ami a xenon-135 felhalmozódásából adódó reakció lassulás. Viszont ennek egyrészről, semmi köze a grafithoz. Másrészről, a világ többi része nem ezen a néven ismeri.
És van a Wigner-effektus, aminek viszont van köze a grafithoz. Ez az a jelenség, hogy a neutronok kiütik a helyükről a rácsatomokat, ezért látens hő halmozódik fel a moderátorban, ami magas hőmérsékleten váratlanul hővé alakul. Ez okozta a Windscale tüzet. Eleinte úgy hitték, hogy Csernobilban is a Wigner-effektus felelős...

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.24. 11:05:50

A Jahn-Teller effktust hibásan írtam. Csak Teller. A csernobili katasztrófa a Teller által leírt xenon kilengés miatt volt. A grafithoz pedig van köze, mert ilyen katasztrófát csak grafit moderátor mellett okoz. A Teller effektus nyomott vizes reaktorban is fellép, csak nyomott vizesnél nem tudod a fékezést teljesen kiiktatni, mivel a vízbe bórsavat kell adagolni. Továbbá megfutás esetén a távozó moderátor miatt sokkal hamarabb leáll a láncreakció.
Igen, eleinte úgy gondolták? Ford már a 70-es években aláírta a békéscélú grafitos reaktorok tilalmát az USA-ban, pont erre hivatkozva. Tudniuk kellett. A probléma az volt, hogy az egyetlen reaktorfizikus aki tudta volna mivel jár a fékezőrudak teljes kihúzása, már elment haza.

Sprickoló Tömegek 2017.06.24. 12:49:26

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A baleset idején a reaktort a tervezett üzemeltetési tartományon kívülre vitték, és a váltásműszak rosszul volt erre felkészítve. A passzív biztonsági berendezések meg elégtelenek voltak.
De persze könnyebb mindent grafitra kenni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.24. 15:59:43

@Sprickoló Tömegek: A xenon kilengés lényege hogy a Xe135 elfogyásáig a reaktor nem indul meg. Kérdés hogy ekkor a reaktor szuperkritikus, vagy kritikus állapotba kerül. Például hogy prompt neutronokra kritikus. Ha igen, a reaktor nem manőverezhető, elszáll. A különbség az hogy az elszállásnál van-e moderátor, hiszen egy urános reaktornál a hőmérséklet negatív kritikussági tényező. A víz esetén pillanatok alatt a gőzbuborékok miatt a moderálás csökken, míg a grafit esetében nem. Arról nem is szólva hogy a nyomott vizeseknél bórsavat adagolnak a vízbe tehát van egy olyan fékezés amit lehetetlen kiiktatni.
Az RBMK reaktoroknál ezt nem lehet, mert természetes uránnal mennek.
Utólag könnyű okosnak lenni...