Utólag könnyű okosnak lenni...

2017. július 13. 16:21 - Al

A világ legveszélyesebb atomerőművei

nuc2.jpg

Jelenleg a világon 350 atomerőmű működik. Közülük nem egyet sikerült a lehető legrosszabb helyre felhúzni: tektonikus törésvonalak közelébe. 

nu1.jpg

A világ nukleáris erőműveinek 20%-a található szeizmikusan aktív térségben. A Russia Today még tavaly közölt egy összeállítást a 8 legveszélyesebb, tektonikus törésvonalak környékére felépített atomerőműről. Hogy orosz furfang és propaganda van-e mögötte, nem tudjuk, de Paks nem szerepelt a felsoroltak között, viszont annál több amerikai erőművet minősítettek veszélyesnek. Egy biztos: a valódi veszélyt akkor tudjuk felmérni, ha több tényezőt is figyelembe veszünk: a földrengésveszély nagyságát, a várható földrengés feltételezhető erősségét, az atomerőmű életkorát és technikai állapotát is.

nu2.PNG

Az atomerőműveket legalább 40 éves élettartamra tervezik. Az 1986-ban épült paksi erőmű ezek szerint még legszebb korát éri. (A jelenleg üzemben levő legidősebb atomeráművek egyébként 1969-ben épültek. A 3 aggastyán közül 2 Indiában, 1 pedig Svájcban található.)

A fukushimai erőművet 1971-ban építették, így a katasztrófa időpontjában 40 éves volt. 

Kevesen emlékeznek már az 1988-as, Spitak földrengés néven ismert kataklizmára, ami Örményországban (hivatalosan még a Szovjetunió része volt) legalább 25000 de akár 50000 ember életét követelte. Bár Örményország - és egyben az egész Kaukázus - egyetlen atomerőműve, a Metsamor atomerőmű hivatalosan nem sérült meg a pusztító földrengésben, mégis 6 évre lezárták, ami jelentős problémákat okozott az energia ellátásban. A Metsamor 2 működő egysége közül az egyiket 1976-ban, a másikat 1980-ban üzemelték be, a földrengés időpontjában tehát kimondottan fiatalok voltak. 

A tudomány sokat fejlődött azóta:

a kétezres években a japán atomerőművek már automatikusan leálltak a földrengések idején, majd pár nappal később biztonságosan újraindították őket.

Japánban az 1995-ös kobei földrengés után álltak rá igazán komolyan a földrengésbiztos atomerőmű dizájn kidolgozására. Taiwanban és Dél-Koreában szintén számos földrangést sikerült átvészelni ezekben az években automata leállással majd gyors újraindulással.

Jelenleg ezeket a nukleáris erőműveket tartják a legveszedelmesebbnek a jövőben várható földrengések szempontjából:

Koeberg atomerűmű - Dél-Afrikai Köztársaság

nu_koe.jpg

Az 1984-ben üzembe helyezett erőmű az egész kontinens egyetlen atomerőműve. Fokvárostól 30 km-re található, és az ország egyetlen energiaszolgáltató cége, az Eskom működteti.A francia Famatome tervezte és építette fel, aminek utódvállalata, az Areva azt állítja magáról, hogy a világ nukleáris erőműveinek egyharmada köthető hozzájuk, a Fortune magazin pedig 2006-ban a legkedveltebb globális energiavállalatnak választotta.

yang_winter.jpg

Yang Winter férfi télikabát. 15570 Ft.

Az erőmű legfőbb problémája, hogy mindössza 8 km-re található a Milnerton törésvonaltól, ami a becslések szerint 6,5-ös erősségű földengést is produkálhat. (Utoljára 200 éve volt nagy földrengés a térségben.) Az Eskom azonban úgy nyilatkozott, hogy

radioaktív sugarak még akkor sem szökhetnek ki az erőműből, ha egy jumbo jet becsapódásával azonos erejű lökés éri.

Diablo Canyon atomerőmű, California

nu_dia.jpg

A Csendes-óceán partján álló erőmű 4 törésvonalat is tudhat a közelében: a Hosgri, a Los Osos, a San Luis öböl, és a Shoreline törésvonalat, és az egyik leghíresebb törésvonal, a Szent András is mindössze 80 km távolságra van. Az erőmű építésének kezdetén, 1968-ban a Hosgri törésvonal létezéséről még senki sem tudott, 1973-ban, egy földrengés során fedezték fel. Az események hatására akivitelező, a Pacific Gas & Electric Company módosította a terveket, és az eddiginél jóval strapabíróbb szerkezetben kezdett gondolkodni. Ekkor azonban egy még hajmeresztőbb történet vette kezdetét: 1981-ben hogy, hogy nem, arra lettek figyelmesek, hogy a lassan célegyenesbe érő projekt valahogy furcsán fest. Kiderült, hogy a 2 ikerreaktor hűtőrendszerének tervrajzához elfelejtették hozzátűzni tűzőgéppel a módosításokat, amelyeket egy átlátszó fóliára skicceltek fel. Később a félrecsúszott fóliával készült fénymásolatot használták hivatalos tervrajzként, így semmi sem a helyére került.

"Megerősítettek olyan részeket, amelyeket nem is kellett volna, míg más részek, amelyek pedig rászorultak volna, érintetlenül maradtak."

- foglalta össze a hatalmas blamázst Charles Perrow, a Yale egyetem professzora. Ennek ellenére a hatóságok úgy döntöttek, hogy nem bírálják felül korábbi döntésüket, és ebben a formában is biztonságosnak ítélték az erőművet. Jelenleg 2025-ben tervezik az erőmű nyugalomba vonulását - ezzel California állam egyetlen atomerőművét vonnák ki a forgalomból.

Indian Point, New York

nu_in.jpg

Az 1974-ben üzembehelyezett, 3 reaktoros erőművet sokan a következő Fukushimaként tartják számon. Az erőmű közvetlenül 5400, közvetve pedig összesen 10700 embernek ad munkát. Az erőműnél gyakori a radioaktív anyagok - mint cézium, kobalt, nikkel, trícium izotópok - szivárgása, bár ezek egyelőre nem lépték át az Atomenergia Szabályozó Bizottság által meghatározott limitet. Az erőmű a Hudson folyóból veszi a hűtéshez szükséges vizet, amely folyamat során évente ikrák milliárdjait pusztítja el, hiába szerelték fel "halszűrő" berendezéssel. De nem emiatt tartják az USA egyik legveszélyesebb erőművének: az Indian Point rendre rosszul szerepel a különböző ellenőrzéseken, és számtalan meghibásodást tudhat maga mögött, kezdve azzal, hogy

a beüzemeléstől számított 5. hónapon már megrepedt a 2. reaktor betonborítása.

1980-ban több mint 378540 liter víz szivárgott be a rendszerbe, amit az erre tervezett műszerek nem észleltek, Így a dolgozók fedezték fel a dolgot: az egyik terem ajtaját kinyitva arra lettek figyelmesek, hogy a reaktoredényt több mint 2,5 méter magasan borítja a víz. A működtető  Consolidated Edisont 2100000 dollárra bűntették a hiba miatt. Szivárgások, törések, repedések, tűzesetek éves rendszerességgel jelentkeztek a hatalmas erőműben.

 

kmt_1.png

 

2008-ban a Columbia egyetem kutatói egy 200 millió évesre becsült törésvonalat fedeztek fel 1 kilométerre az Indian Pointtól, aminek aktivitása és veszélyessége azóta is vita tárgya. A Consolidated Edison szóvivője szerint azonban az erőmű egy 6,1-es földrengésnek is képes volna ellenállni.

Jaitapur atomerőmű, India

nu_jai.jpg

Az Areva a Föld legnagyobb atomerőművét tervezi felépíteni India nyugati tengerpartján, nem kevesebb mint 16 törésvonallal a környéken - bár ezek közül egy sincs 5 kilométernél közelebb a helyszínhez. A kritikusok szerint a kormány nagyon sok információt visszatart a lakosságtól a projektről, és többek között az sem tisztázott még, hogy az évi 300 tonna radioaktív hulladékot hol fogják tárolni.

Az indiai polgárok drukkolhatnak, hogy ne legyen semmiféle szerencsétlenség a tervezett gigaerőműben,

egyszerű polgárok számára ugyanis semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, ha nukleáris eredetű baleset áldozataivá válnának.

Az indiai parlament 2 háza 2010-ben - ebben az évben állapodott meg a nagy bizniszról Nicolas Sarkozy és Manmohan Singh - elfogadta a Polgári Felelősség a Nukleáris Balesetekért törvényt, amely kimondja, hogy bármilyen atomkatasztrófa vagy baleset esetén csak és kizárólag az atomerőmű működtetője perelheti az atomerőmű kivitelezőjét. A törvény ezenkívül az esetleges kártérítés összegét is maximalizálja 78 millió dollárban. A kritikusok szerint a törvényt amerikai nyomásra fogadták el - ami Bhopal után nem kis dolog.

Columbia Generating Station, Washington

nu_co.jpg

Az 1984 óta működő erőmű szerkezete a Fukusima Daiicsihez hasonló, forralóvizes reaktorokkal működik. Közelében húzódik a Cascadia törésvonal, amely akár 9-es erősségű földrengéseket is produkálhat. 2013-ban egy elismert geológus a Seattle Times hasábjain kifogásolta, hogy

az erőművön gyakorlatilag felépülése óta nem hajtottak végre nagyobb fejlesztéseket.

Arkansas Nuclear One, Arkansas

nu_ark.jpg

Az Entergy gondozásában 1974 óta működő, kétreaktoros atomerőmű olyan területen fekszik, amely a történelemben már megmutatta, mennyire veszélyes.

1811-ben egy 8-as erősségű földrengés úgy megrázta Arkansast, hogy a feljegyzések szerint még a közel 2000 kilométerrel levő Bostonban is maguktól kondultak meg a harangok.

2013-ban az atomerőműben halálos baleset történt az egyik vízvezeték megrongálódása miatt, és a két reaktor közül az egyik teljesen leállt. Ugyanebben az évben télen tűz ütött ki az erőmű területén.

Sendai atomerőmű, Japán

nu_se_1.jpg

Az 1984-ben üzembe helyezett Sendai az első atomerőmű Japánban, amit Fukushima után újra elindítottak. Az erőművön 100 millió dolláros fejlesztést hajtottak végre 2011 után, de

egy olyan országban, ahol évente akár 1500 földrengés is előfordulhat, ez nem biztos, hogy elegendő.

Akkuyu atomerőmű, Törökország

nu_ak.jpg

Hiába tiltakozott hangosan a ciprusi energiaügyi miniszter, 2010-ben a Rosatom és Törökország aláírta a 20 milliárd dollár értékű erőmű felépítéséről szóló szerződést a szeizmikusan nagyon is aktív térségben. Ha az Akkuyu projekt révbe és, Törökország első atomerőműve lép majd működésbe.

A terület egyébként az országon belül még biztonságosnak számít: a következő 50 évben "csak" 10% a földrengés veszélye.

Mindenki döntse el maga, ez sok-e vagy kevés...

Metsamor atomerőmű, Örményország

nu_me.jpg

A már emlegetett Metsamort a National Geographic 2011-ben egyenesen a világ legveszélyesebb atomerőművének nevezte, emlékeztetve arra, hogy az EU 200 millió eurós kölcsönt ajánlott az erőmű bezárásához, amit az USA kormánya is öregnek és veszélyesnek nevezett.

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iparikatasztrofak.blog.hu/api/trackback/id/tr9212647001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

silverrant 2017.07.17. 00:38:13

A Metsamorról lenne még mit mondani!
Utólag könnyű okosnak lenni...