57 évvel ezelőtt történt Csehország legborzasztóbb vasúti katasztrófája - máig tisztázatlan körülmények között. 17:45 körül az aprócska vasútállomáson egy kétségbeesett biciklis iramodott az éppen induló vonat után...

Jaroslav Peterka 1960 november 14-én este jól megszokott útjára készült az iskolából haza a családjához, Pradubicéba. Mivel aznap késett a trolibuszuk, barátaival nem tudott az első vagonba felszállni, csak az utolsóba. Ennek a ténynek köszönhette az életét.

Jaroslav Peterka, a baleset egyik túlélője. A középiskola befejezése után nem ment egyetemre, mert nem akart többet vonatozni.

A 608-as utasszállító, amelyen Peterka is utazott, Liberecből Pradubicéba tartott, Hrádec Královén keresztül. A 354.7128 típusú gőzmozdony 12 kocsit húzott maga után. A vonat menetrendszerint Stéblová állomáson találkozott a 653-as vonattal, amely Pradubicéból Hrádec Královéba tartott.  Az M 131.1272-es dízelmozdony négy utasszállító kocsit húzott maga után, és a szerelvény végén még egy dízelmozdonyt.

A baleset helyszíne

Peterkáék arra figyeltek fel a Stéblovái állomáson, hogy elmaradt a szerelvények megszokott találkozása. Arra gondoltak, hogy a 653-as biztosan késik, és Hrádec Královéban fognak elhaladni egymás mellett. Valójában azonban a vonat már teljes gőzzel száguldott az állomás felé...

Stéblová.

A vasútvonalnak ezen a részén egyetlen sínpár haladt, így valamelyik vonatnak várnia kellett volna az állomáson félreállva, míg a másik továbbhalad. Az állomáson a 608-as vonatnak az 1-es vágányt, a 653-asnak pedig a 2-es vágányt jelölték ki. A 608-asnak itt kellett volna megvárnia, hogy a dízel elhaladjon mellette. Miután beállította a jelzéseket. A sűrű köd azonban megnehezítette a tájékozódást. Stéblovánál a kalauzok leszálltak a vonatról. Miután egyikük az állomásépület mellett zöldes fényt látott, visszaszálltak és továbbindultak, azt gondolva, hogy szabad utat kaptak. Bár a mozdonyvezető nem látta a jelzést, elindította a vonatot.

A baleset képekben

Az állomást elhagyva elhaladtak a szemafor mellett, ami az "állj" jelzést mutatta. A fűtő azonban - akinek a munkaköréhez tartozott a szemafor ellenőrzése is - épp azzal volt elfoglalva, hogy alacsony a vízszint, így nem vette észre a jelet. 

Aviemore férfi dzseki. CSAK 15 570 Ft.

Amikor a bakter észrevette, hogy a vonat elindul, kirohant az irodájából és egy lámpával illetve síppal próbálta megállítani a 608-ast. Az induláskor a kalauznak még figyelnie kellett volna az állomásról érkező esetleges jelzéseket, ő azonban már a jegyek ellenőrzésével foglalatoskodott. Egy vasúti munkás a biciklijére pattant, hogy utolérja a vonatot, de az már felgyorsult közben. Azonnal telefonáltak a 2 km-re levő váltóházba, de ott csak azután vették fel a telefont, hogy a 653-ast már továbbengedték.

Roncsok a sötétben.

Az összeütközés 17:42-kor következett be, teljes sötétségben és sűrű ködben. Az egyik vonat 60, a másik 55 km/h sebességgel haladt. Mindkét vezető fékezett, de sajnos már későn. A 608-as személyzete a mozdony felépítésének köszönhetően kisebb sérülésekkel megúszta, de rögtön az első két kocsi (egy postavagon és egy utasszállító) teljesen szétroncsolódott. Hasonlóképp járt a harmadik, negyedik és ötödik kocsi is, a következő 7 azonban szinte sértetlen maradt. A 653-as azonban sokkal szerencsétlenebbül járt. A mozdonya teljesen felgyűrődött a 608-asére, az első utasszállító kocsija lezuhant a sínekről, a következő három pedig beleszaladt. Hogy egy esetleges robbanást megelőzzenek, a 608-as személyzete a vonat kazánját ledobta a szerelvényről. A forró szén azonban lángra gyújtotta a 653-as roncsaiból szivárgó olajat, így a szerencsétlen szerelvény még lángba is borult.

A két szerelvény közül az egyik szinte teljesen megsemmisült.

Ez volt az a pillanat, amikor Peterkáék a 608-as utolsó, sértetlen kocsaijában elkezdték sejteni, mi is történhetett. Addig ugyanis hiába néztek ki az ablakon, csak a sűrű, novemberi sötétséget látták. A fellobbanó lángok azonban lassan elkezdték  bevilágítani a baleset szörnyű helyszínét. A mozdonyukat vas, fa és emberi testek keveréke borította. Az iskolások a többi utassal együtt nekiláttak a sebesültek kimentésének

Sebesültek

"Másnap mikor elhaladtunk ott a vonatpótló busszal, a két mozdony roncsa még mindig füstölgött."

- emlékezett vissza Peterka. Rövidesen orvosok, rendőrök és a közeli katonaiskola diákjai érkeztek a helyszínre segíteni. Az utolsó túlélőt 23:00-kor találták meg, de rövidesen meghalt, miközben a kórházba szállították. A balesetben 118-an vesztették az életüket, és 110 ember szenvedett komoly sérülsést. A baleset körülményeinek kivizsgálása még azon az éjszakán elkezdődött, de sok dolog még azóta sem derült ki: például hogy miféle fényt látott a kalauz Stéblová állomásnál, amit szabad jelzésnek vélt? A 608-as személyzetének nagy része letöltendő börtönbüntetést kapott: a vezető 4,5 évet, az egyik kalauz 4 évet, a fűtő másfél évet, a másik kalauz pedig 1 év felfüggesztettet.