Utólag könnyű okosnak lenni...

2018. február 20. 18:15 - Al

Agyonverték a főnököt

tong10.jpg

A válasz még ma sem egyértelmű: az igazságos népharag vagy ellenkezőleg, a vállalati maffia áll a brutális gyilkosság mögött? Nem véletlen: a titkok, rejtélyek, hatalmas állami vállalatok és hatalmas állami hazugságok földjén járunk.

A kínai acélipar történetét vizsgálva egyszerű következtetésre juthatunk: minél tovább tart a kommunizmus egy államban, annál csúnyább, ami marad utána. Ahogy Magyarország perspektívája egykor a vas és acél országa volt, az egyszerű kínaiakat is jó 50 éve azzal etették, hogy rövidesen majd a gigantikus "vas  rizsgolyó" táplálja az egész országot. 1953-ban Mao Ce-Tung első ötéves tervének két pillére a mandzsúriai vas- és gabonakészletek voltak. Országszerte alakultak és duzzadtak hatalmasra az állami vasöntödék, acélgyárak. Ebben az évben Kína még csak 160000 tonna acélt állított elő, ami

ahhoz sem lett volna elég, hogy minden egyes kínai család egy kisebb konyhakést kapjon belőle.

tong13.gif

2015-re már minden kínai polgárra évi fél tonna acél jutott. 

tong9.jpg

Jilin. Tonghua a déli csücsökben.

Jilin tartomány 5. legnagyobb városában, a 2 milliós Tonghuában is a Tonghua Vas-és Acélvállalat volt a legnagyobb munkaadó. Bár a pontos foglalkoztatottságról nem állnak rendelkezésre adatok, a rövidesen leírt tragikus esemény is legalább 30000 főt érintett. Az ötvenes években egy acélgyár egy város számára biztos felemelkedést jelentett: a munkások családjai számára iskolák, kórházak épültek, és a gyár kohói még a dolgozók otthonainak fűtéséről is gondoskodtak - ami nem kis dolog volt Tonghuában, ahol januárban -20 fok a megszokott hőmérséklet.

tong7.jpg

Kemény kínai tél, a háttérben Tonghua a Vas-és Acélvállalat hűtőtornyai.

A nyolcvanas években azonban Teng Hsziao-ping reformjai során nyilvánvalóvá vált, hogy az óriás acélgyárak nagy része - köztük a Tonghua - nem váltja be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár a város a teljes gőzzel üzemelő gyár füstjében fulladozott, a növekedés megtorpant. 2005-ben a kínai kormány úgy döntött, hogy hozzáfog a beteg óriás privatizálásához. 36.19 százalékos részesedést juttattak a vállalat részvényeiből a Beijing központú Jianlong Acél Holdingnak. A partneri kapcsolat Wang Min ötlete volt, aki előző évben jilini kormányzónak jelöltette magát, és "Vakmerő Wang"-ként szerzett nevet a régióban magánbefektetések támogatásával, valamint feltűnően rövidre szabott beszédeivel és hivatalos találkozóival.

A magánvállalattól azt várták, hogy ha kell, radikális intézkedésekkel állítsa nyereséges pályára a Tonghuát.

tong6.jpg

Fullasztó szmog Tonghuában.

A Jianlong rövidesen le is cserélte a gyár szinte teljes vezetését. A helyzet azonban így sem javult: a következő 4 év alatt 159.5 millió dolláros veszteséget sikerült felhalmozni. A 2008-as gazdasági válság után az acél ára 5 hónap alatt a felére esett vissza. 2009 telén a dolgozók nagy része nem kapott fizetést, így az otthonok fűtés nélkül maradtak. 

tong5.jpg

Iparvidék Tonghuában.

A Jianlong úgy döntött, teljesen kiszáll az állami vállalat életéből, és tovább már "nem vállal felelősséget" annak mélyrepüléséért. Ekkor azonban váratlan dolog történt: júniusban a kormány tőkeinjekciójának hatására a Tonghua 6,255,00 dollár nyereséget termelt. A tartomány vezetése ismét felkérte a Jianlongot, hogy szálljon be az üzletbe. A Jianlong feltétele az volt, hogy ezúttal többségi részesedést akarnak, és ezt meg is kapták. 65 százaléknyi részvény birtokában a magánvállalat hozzálátott a szabályok megváltoztatásához és a költségek visszavágásához. Az egyezmény viharos körülmények között  jött létre július 22-én:

a Tonghua elnöke, An Fengcheng teásbögréjét felborítva kijelentette, hogy nem hajlandó "privát főnököt" szolgálni.

A dolgozók számára a változás elsősorban azt jelentette, hogy egykori (privatizáció előtti) 2500 jüan fizetésük (366 dollár) tovább csökken, immár 300 és 500 jüan közötti értékre (44-73 dollár). Fengchenghez hasonlóan ők is lázadoztak. Általános volt a félelem, hogy a Jianlong ígéretét megszegve sok dolgozót el fog bocsátani a gyártól. Másnap hatalmas tömeg gyűlt össze a gyár épülete előtt, akik azt skandálták: "Jianlong, takarodj!"

tong11.jpg

Gyülekeznek a tiltakozók.

A helyi média 10000-re tette a protestálók számát, míg a nemzetközi média 30000-es tömegről számolt be. 

Chen Guojun, a Jianlong ügyvezető igazgatója a tüntetők közé ment, hogy megpróbálja munkára bírni őket. Egyes források szerint Guojon a dühöngő tömeg arcába vágta, hogy pár napon belül többezer főt el fognak bocsátani, józanul végiggondolva azonban ez kevésé tűnik valószínűnek. Egy azonban biztos: a munkások, ahelyett, hogy dolgozni mentek volna, az igazgatóra támadtak, aki az épületbe menekült. A helyszínre siető rendőröket és mentőket feltartóztatták, a szerencsétlen Guojunt pedig hamar megtalálták és egyszerűen agyonverték.

A tömeg végül spontán utcai tűzijátékkal koronázta meg fényes győzelmét. 

Jilin kommunista pártja azonnal eltávolította Fengchenget a Tonghua Acél élértől, a Jianlong pedig fejvesztve menekült a partneri viszonyból. Mindegyik fél gondosan tartotta a száját, és sem Guojun haláláról, sem a háttérben zajló eseményekről nem adtak magyarázatot. A Bloomberg tényfeltáró cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a magáncéggel szembeni heves ellenállást nem csupán a munkahely elvesztése miatti félelem táplálta az emberekben.

tong8.jpg

Az acélgyártás veszélyes ipar.

"A Tonghua egy igazi aranytojást tojó tyúk volt. A Jianlong sok ember meggazdagodásának az útjában állt."

- nyilatkozta a 31 éves Zhang, aki logisztikusként dolgozott a gyárban. A lopás és a korrupció ugyanis teljesen átszőtte a vállalatot. A munkások rendszeresen csempészték ki az acélrudakat a kabátjuk alatt, amelyekből aztán jól értékesíthető, kisebb kohókat raktak össze otthon. A Tonghua körül egy komplett feketegazdaság épült ki. 2010-ben 31 főt állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy 1983 óta bűnszövetkezetként működve 50 millió jüan kárt okoztak a Tonghuának. A vállalati maffiát nem csak lopásokban és vesztegetésekben, de lőfegyverrel való kereskedésben is bűnösnek találták. Ugyanebben az évben Ji Yigang büntetett előéletű munkást is elítélték Chen Guojun meggyilkolásáért, de  rendőrség bővebb felvilágosítást nem adott az ügy hátteréről.

tong2.jpg

A füst maradt.

Az elméletek szerint a tömegdemonstráció és a lincselés is a helyi maffia szervezésében zajlott. Egy biztos: az acélipar óriásszörnyének lebontása még számos életet követelt és fog követelni. 2015-ben egy másik acélvállalat vezetője, Wu Yan öngyilkosságot követett el, amikor megtudta, hány főt kellene elbocsátania a gyárból. 2016-ban a kínai vezetés hivatalosan is elismerte, hogy legalább félmillió munkahely megszüntetése várható az acéliparban. A munkások átképzésére és áthelyezésére egy alapot különítettek el, de ez csak akkor érhető el a tartományi kormányok számára, ha már rendezték az érintett vállalatok adósságait. A tettek mezejére azonban mindenki fél rálépni: 2015-ben a hivatalos állami statisztika szerint a munkanélküliség még mindig alig haladta meg az 5 százalékot, ami elég kevés, annak tükrében, hogy a szénbányászatban még nagyobb,1,3 milliós létszámleépítést irányoztak elő.

 

 

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iparikatasztrofak.blog.hu/api/trackback/id/tr5213674766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emide Buda 2018.02.21. 09:46:28

A kohászat veszélyes üzem! Emlékszik még valaki Vályi Péter miniszterelnök-helyettes tragikus balesetére(?) , amikor beleesett az öntőgödörbe a Lenin Kohászati Művekben tett gyárlátogatása során?
Máig nem tudni, hogy politikai gyilkosság vagy valóban baleset volt-e.

chepunk 2018.02.21. 10:13:50

@Emide Buda: Áhhh Magyarországon olyan, hogy politikai gyilkosság nincs! Az csak a dekadens nyugat jellemzője! Itt csak szerencsétlen balestek, véletlenek vannak, miniszterek potyognak a vasöntödékben, plakátolókat gyúrnak össze a fekete Mercik, meg rendőrautókban lesznek öngyilkosok...

prokee · http://prokee.blog.hu 2018.02.21. 10:26:01

“ Beijing* központú Jianlong Acél Holdingnak. ”

*: Beijing = Peking.

“A munkások rendszeresen csempészték ki az acélrudakat a kabátjuk alatt, amelyekből aztán jól értékesíthető, kisebb kohókat raktak össze otthon.“

Ez meg valami félrefordítás lesz. Nem hiszem, hogy a vasrudakból kohót építettek, sem hogy azokra lett volna komolyabb kereslet. Inkább az lehetett, hogy otthon építettek kis olvasztókat, kohókat, abban feldolgozták a kilopott nyersanyagot, majd a készterméket adták el jó jüanért.

Karipapa01 2018.02.21. 11:34:05

Szerintem a HAARP, vagy a Tesla-halálsugár, esetleg a chemtrail befolyásolta a miniszterelnök helyettest, emiatt következett be a balesete.
Tisztelettel bocsánatot kérek a szeretteitől, barátaitól, ezt nem tréfaképpen írtam, csak reagáltam a "politikai gyilkosság" összeesküvéselméletre. Vályi egy üzemi baleset áldozata lett, ami az akkori rendszer és sok ember hibája miatt következett be.
napitortenelmiforras.blog.hu/2015/10/19/valyi_peter_halala_tragikus_baleset_vagy_politikai_gyilkossag

Alick 2018.02.21. 11:35:36

Ha Trump be akarna inteni a kínai dömpingnek, a helyi munkaügyi viszonyokat kéne célbavennie, kiemelten a gyerekmunkát és a rabszolga szintű alkalmazást. Ezekről bizonyítékokat tudna gyűjteni valamelyik hárombetűs szervezet,, majd nagy csinnadrattával be lehetne mutatni a világnak és ezeket a cégekkel szemben importtilalmat vezetni be, a velük dolgoztató amerikai cégek vezetőit pedig bíróság elé citálni.

Karipapa01 2018.02.21. 11:57:56

@Alick: Hát persze! Az Egyesült Államok hozza nyilvánosságra, hogy Kínában ipari kémei vannak! Ezzel együtt még a szabadkereskedelmi törvényt is szegje meg :D
Hozzáteszem: megtehetné, ha a kínai munkavállalók nem önszántukból, hanem kényszerítés hatására dolgoznának. Így viszont a szabad munkavállalás miatt maximum csak szörnyűlködhetnek. Hol élsz te ember?

Alick 2018.02.21. 12:23:01

@Karipapa01: A szabad munkavállalás gyerekmunka esetében nem igazán értelmezhető,, illetve ha a munkakörülmények durván a civilizált világ normái alatt vannak, akkor jogos annak kijelentése, hogy ez így minden, csak nem szabad verseny.

A "cél szentesíti az eszközt" felfogásnak üdvös korlátokat szabni - ahogy a boxban sem áll szabadságodban a kesztyű alatt boxert viselned a hatékonyság érdekében.
Mindenesetre Trump-nak elég nagy pofája van, hogy az ilyesmibe teljes artikulációval beleszálljon és más nyugati országoknak is ezt a stratégiát javasolja az olcsó távol-keleti munkaerővel szemben.

BéLóg 2018.02.21. 12:47:52

@Emide Buda: A történetről kábé mindent tudni. ja és nem az öntőgödörbe esett be (ja és nem is egyedül). Kis gugli és mindent össze tudsz rakni.
AZ hogy csúszott-e vagy lökték, hát azon lehet agyalni. De akkor ugye kollégát mellette miért is?

Karipapa01 2018.02.21. 14:20:11

@Alick: Na jó, ejtsük a "rabszolgaszintű alkalmazást" ami megint megérne egy misét és maradjunk a gyerekmunkánál.
Trump nem tudja bíróság elé állítani a munkáltatót. Hogy miért nem kell részleteznem, gondolom te is tudod. Ennek hiányában a cég szabályosan működik, tehát semmi nem indokol egy ezzel kapcsolatos importtilalmat. Ha mégis megtenné, annak a gazdasági vonatkozáson kívül politikai következményei is lennének, elég súlyosak. Amit tud tenni, hogy az amerikai és európai cégeket kötelezi arra, hogy ne alkalmazzanak gyerekeket. Ezt már régen megtették. Nem beszélve arról, hogy az a bizonyos gyerek és a családja milyen pofát vágna arra, hogy az ötleted alapján Trump elérné, hogy megszűnjön a munkahelye.
Egyet tudsz tenni: nem vásárolsz olyan terméket, amiben délkelet-ázsiai termékrész van. Még ez is elmenne, de megint a gyerekkel baszol ki, mert a beszűkült piac miatt a munkáltatója a heti 1 dollár helyett csak felet fog neki adni.

David Bowman 2018.02.21. 16:45:45

@Emide Buda: A testőr meg utána ugrott.

Al 2018.02.21. 18:21:18

@Emide Buda: Jó ég. Nem egy elegáns megoldás.

Alick 2018.02.21. 18:36:23

@Karipapa01: Ha a munkáltató bizonyíthatóan gyerekmunkát alkalmaz, akkor arról amerikai bíróság is kimondhatja, hogy megszegi a nemzetközi rendelkezéseket, ami pedig jogalap lehet az importtilalomhoz. Ha Trump úgyis piacvédelmi szkanderba kezd, a legjobb ha ebből az irányból teszi.
Elvégre ha már Lee tábornok szobra nemkívánatosnak lett nyilvánítva a rabszolgatartó rendszerhez fűzött kapcsolata miatt, akkor jogosan ébreszthető ellenszenv a mai hasonló próbálkozások irányába.
A gyerek és családja pedig hosszú távon legyen hálás a politikai-gazdasági nyomásnak, amely egy lépés lehet a munkavállalói jogok javítására.

Guszty 2018.02.22. 08:41:44

"a Tonghua 6,255,00 dollár nyereséget termelt"

Ha már cikket fordítasz, nem ártana a számok magyar írásmódjával tisztában lenni, mert ez a szám így magyarul értelmezhetetlen.
Utólag könnyű okosnak lenni...