46 éve történt az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb gátkatasztrófája. Senki nem hitte, hogy éppen pár nappal egy biztonsági ellenőrzés után az áradat elmoshatja a völgyet, ahol minden a szénbányászatról szólt.
A '60-as években a nyugat-virginiai Kistlerben minden ház ugyanúgy festett. Egy konyha, egy nappali, két hálószoba. A ház mellett egy budi, víz a közeli kútban. Az egyik hálóban a szülők aludtak, a másikban a gyerekek. Fürdés a konyhában. A konyhában a sütő szolgáltatta a fűtést, amit az asszonyok minden hajnalban jól megraktak szénnel. Így nőtt fel Larry Conn 8 testvérével és a szüleivel. Szénbányász édesapját minden reggel ott találta alva a sütő mögött, szénportól feketén, mivel az éjszakai műszak után túlságosan fáradt volt már lefürödni.
Buffalo Creek bányászvárosainak listája
A fűtés a szénbányától volt, az ennivalót a szénbánya boltjában vásárolták, és ugyanígy a ruhát is, amiben jártak. Az egész életük a bányáról szólt, ami 1945 óta meghatározta a környék életét. Ekkor kezdtek el szenet bányászni a Logan megyei Buffalo Creek és Middle Fork nevű források környékén. Néhány év alatt már napi 1000 tonna szenet termeltek ki, így gombamódra szaporodtak a kis bányászvárosok, amelyeknek
nagy része ma már csak egy irányítószámot jelent.
A bánya. Minden erről szólt.
Az '50-es években a Pittston Coal Company számos hivatalos felszólítást kapott, hogy gondoskodjanak a szénbányászat során keletkezett hulladék tárolásáról, úgy, hogy az ne szennyezze tovább a Buffalo Creek vizét. Ezért fogtak bele 1960-ban az egyes gát, majd 1966-ban a kettes gát építéséhez. Ezek nem hagyományos értelemben vett, betonból készült gátak voltak, hanem a szénbányászat melléktermékeit (sziklák, iszap, sár) hatalmas mennyiségben felhasználó monstrumok. Gyakorlatilag a bányászat során kitermelt hulladék segítségével szorították gátak mögé a bányászat során létrejött szennyvizet, amit aztán tisztító eljárás után engedtek vissza a forrásokba.
A Pittston Coal egy egyszerű huszárvágással kikerülte a kormányzat gátak építésére vonatkozó biztonsági szabályzatait: építményeit hivatalosan nem hívta gátaknak, csupán "töltéseknek".
Nem gondoskodtak olyan elvezető csatornákról sem, amelyek extra méretű esőzések során gondoskodtak volna a veszélyesen megemelkedett vízszint szabályozhatóságáról.
A gátak állapota a katasztrófa előtt
A kettes gát 1967-ben súlyosan megsérült, amikor egy nagy esőzés a félkész építmény egy szakaszát elmosta. Egy évvel később már a hármas gát épült, aminek egyik sajátossága az volt, hogy semmiféle hivatalos mérnöki tervet nem nyújtottak be róla előzetesen a hatóságoknak, a másik pedig az, hogy nem sziklaágyra, hanem az egyes és a kettes gát mögött felgyűlt szürkeiszap üledékre épült. Így
a Pittston Coal az engedélyeztetési folyamatot is elegánsan elkerülte.
Ezután a négyes gátat is felhúzták.
Fekete jelzés mutatja, hol tört át később a gát, és hova zúdult le a víz.
Az építkezés nem sikerült hibátlanul: a kettes és a hármas gát már 1971-ben átszakadt, nagy mennyiségű hulladékkal szennyezve a Buffalo Creek vizét. A baleset oka az elvezető csatornák hiánya volt, amire több biztonsági vizsgálat felhívta már a bányamérnökök figyelmét az évek folyamán. Némelyik gátnál végül megépítették a szükséges csatornákat, de a hármas esetében ez azzal járt volna, hogy 90 ember több napra kiesik a munkából, ezt pedig a vállalat nem engedhette meg magának.
A hangulat egyébként bizakodó volt, hiszen 1970-ben a bánya 1947 óta legjobb évét zárta. Új munkaerőre volt szükség: számos vietnámi veterán kezdett dolgozni a Pittston Coal bányájában. A gátakat kisebb javításokkal próbálták biztonságosabbá tenni, a környékbeli települések lakói kezdtek hozzászokni a szivárgásokhoz.
1972-ben Larry Conn már egyetemista volt. Édesapja egy korábbi súlyos sérülés és egy tüdőbetegség miatt már jó ideje nem dolgozott a bányában: idejét az kötötte le, hogy saját és más beteg bányászok érdekeiért harcolt. Gyakran volt úton, mint a közelmúltban felfedezett, "fekete tüdő"-ként elhíresült bányászbetegség szemléltető "segédeszköze", akit röntgenfelvételeivel együtt számos fórumon bemutattak.
Rövidesen címlapra kerültek
Február 26-án azonban mindannyian otthon voltak Kistlerben. Hétvége reggel gyakran hallgatták a rádiót, így innen értesültek a közelgő veszedelemről. A februári csapadék mennyisége 86 százalékkal meghaladta a havi átlagot. Emellett a hó is olvadt, és a két körülmény egyre inkább a gátak átszakadásával fenyegetett, ami bármelyik pillanatban bekövetkezhetett. Larry apja azonnal utasította a fiát hogy az édesanyjával együtt vigye biztonságos helyre, minél magasabbra 8 testvérét. A család még el tudott menekülni, mielőtt a házukat elérte volna az áradat. Sokan nem voltak ilyen szerencsések: voltak, akik hiába hallották a hírt, a sok korábbi "vaklárma" miatt nem tudták elhinni, hogy valóban veszélyben vannak. A fő probléma az volt persze, hogy nem kaptak időben hivatalos tájékoztatást. A Pittston Coal főmérnöke, Steve Dasovich még a katasztrófa reggelén is sietett megnyugtatni a seriffet, hogy minden rendben - pedig ekkor már napok óta próbálták hevenyészett elvezető csatornákkal megoldani a problémát - sikertelenül.
"A pokolba is. Ha Steve tudta volna, hogy át fog törni a gát, és mondta volna nekünk, azt hiszem, senkinek nem kellett volna odavesznie."
- állapította meg később a rendőrfőnök.
Pusztítás.
Egy fiatalasszony, Carol Hoosier férje egyik ismerősétől hallotta, hogy rövidesen át fog szakadni a gát. Mielőtt a gyerekeit elvitte volna otthonról, átszaladt a szomszédban élő szüleihez, hogy őket is figyelmeztesse.
"Ne csinálj ügyet egy ilyen semmiségből!"
- morogta Carol apja, aki még az ágyban feküdt. Az asszony a következő pillanatban már hallotta is az ijesztő morajlást, így szaladt vissza a gyerekeiért. Ők megmenekültek, de a szülei odavesztek. Reggel 8 körül majdnem 500000 köbméter fekete szennyvíz tört át a hármas gát jobb oldalán és zúdult le a völgybe, elsöpörve először egy templomot, majd összesen 16 településen áthaladva 5000 ember otthonát.
"Csak egy horrorfilmhez tudom hasonlítani a látványt."
- idézte fel Larry Conn elpusztított szülőföldje képét. Az elárasztott utcákon itt is, ott is holttestekre bukkantak. Egy ismerőse otthonában találkozott régi barátjával, Roy Bruce Browninggal, akinek a felesége és a kisfia nyomtalanul eltűnt a katasztrófában. Napokig kísérgették a férfit a hullaházba, míg végül mindkettő holttestét megtalálták. Összesen 125 ember halt meg a tragédiában, majdnem annyian, mint 1966-ban a wales-i Aberfan településen, aminek az esetét a korábbi években már többen felhozták intő tanulságként a gátakkal kapcsolatban.
Kávé a ház előtt
Buffalo Creek utóélete is tragikus: az eseményeket kivizsgáló bizottságnak csak a szénbányászatban érdekelt "szakértők" voltak a tagjai, nem kaphatott helyet például egyetlen bányász sem benne. A bizottság végül mindössze jogszabályi változtatásokat javasolt, és nem marasztalt el senkit a katasztrófáért. Bár Nyugat-Virginia állam 100 millió dollárra perelte a Pittston Coal-t az okozott kárért, a korábban is a bányatársaságoknak kedvező Arch A. Moore kormányzó három nappal hivatali mandátuma lejárta előtt mindössze egymillió dollárról állapodott meg peren kívül a céggel.
Látkép a katasztrófa után.
Később független szakemberek megállapították, hogy a Pittston Coal mérnöki munkálataiért felelés 3 mérnökből csupán egynek volt hivatalos engedélye a mérnöki munkára. Mindannyiukat egyetlen szempont érdekelte: a profit maximalizálása, és gondolkodás nélkül elvégeztek olyan feladatokat is, amelyekhez nem volt képesítésük illetve tapasztalatuk. Az ominózus hármas gátat egy későbbi mérnöki tanulmányban egyszerűen "szörnyszülöttnek" nevezték.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Emide Buda 2018.02.27. 11:56:26
Pestabácsi 2018.02.27. 12:13:57
Vagy el lett kenve minden?
eßemfaßom meg áll 2018.02.28. 07:35:59
Fritz Gerlich 2018.02.28. 08:03:28
irónika 2018.02.28. 08:25:02
Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2018.02.28. 08:41:21
irónika 2018.02.28. 09:17:46
Csak egy példa. A szovjet kormányok végig hazudtak a gazdasági helyzetről, eltitkolták a baleseteket, félre és dezinformáltak... Mennyivel volt jobb ebből a szempontból az USA kormánya például Vietnám kapcsán. Mi a különbség? Erre gondolok, amikor azt mondom, egyre evesebb különbséget látok a módszerekben. A célokban igen, de egyik cél sem nemesebb/érthető//elfogadhatóbb a másiknál.
eßemfaßom meg áll 2018.02.28. 09:29:41
Azok nem működtek jól amiktől az ecceri kisembernek jó lett volna az élete mert a forrásokat nem erre használták fel.
Kovi1970 2018.02.28. 09:37:30
Nálunk sem az oktatás működött, hanem a propaganda. Mivel sok szakambert inkább parkolópályára tettek.
Én még arra is emlékszem amikor 80-as években nyilvános gyűjtéseket rendeztek egy-egy németországi műtétre, mert itthon nem tudták elvégezni.
A valódi kapitalista rendszerek (szociális piacgazdaság) lényege, hogy a gazdasági folyamatokat szabályoztt mederben engedik folyni, minél kevesebb akadállyal de a lényegre odafigyelve (pl versenypolitka, fogysztóvédelem).
Ha nem látod a különbséget, nem látod a lényeget.
irónika 2018.02.28. 09:48:27
Ha nem érted amit írok, akkor csak elbeszélünk egymás mellett. Az volt az első gondolatom, hogy egyre kevesebb különbséget látok a kommunista rendszerek kisembereket sújtó bűnei és a kapitalista bűnök között.
Ha minden mástól elvonatkoztatsz (például attól, hogy szándékosan ment e valaki oda vagy vitték és így tovább), akkor egy a munkatáborban zajló emberiesség és a cikkben említett embereket sújtó sorsok között egyre kevesebb különbséget látok. Kegyetlenség volt mindkettő, igaz más célból. Ennyi az állításom.
csorsza 2018.02.28. 09:58:13
Ja, nem, nagyapám háza téglaépítésű volt. Nem furnérlemez.
KissGecihuszár 2018.02.28. 10:15:41
pushup 2018.02.28. 11:31:41
az a nyilvánvaló ötlet senkiben nem merül fel, hogy kicsit pallérozza magát és ha szakértője nem is lesz valaminek, kicsit több energiát kell beletenni, ha át akarják baszarintani.
ezt most nem a csóri bányászokra, hanem inkább a jelenkori áthallásokra mondom ...
Kovi1970 2018.02.28. 14:18:32
Ami itt szerepel az nem a kapitalizmus, és egyáltalán nem jellemző az amerikai viszonyokra. A piacgazdaság lényege a verseny, a fenti helyzetben semmi verseny nem volt, mert nem volt érdemi piac. Amit a cikk elejéní rnak az pont a kommunizmus (amikor kb van egy vállalat ami mindent ad és elvesz, se verseny se alternatíva). Van ilyen is amerikában, de igen ritka (és időszakos, az ilyen szituból a többsgé elmegy normális helyre, így jött létre az USA is), miközben azért az oroszoknál eléggé sztenderd volt (ott erőszakkal fogták le az embereket).
Kovi1970 2018.02.28. 14:24:51
Csak egy kicsit nézz már utána a dolgoknak (mi az a második alkotmánymódosítás, aminek eredményeként az alkotmányos stabilitás valóban fontosabb mint az egyedi emberélet, de itt kegalább a saját szabadságjogod miatt szívsz, nem valami elvont hatalmi célért)...
Nyilván ehhez kicsit művelódni kellene, ha ennyire fogalmad sincs semmiről minek próbűlod az észt osztani...
Emide Buda 2018.02.28. 14:56:32
drbale 2018.02.28. 18:37:00
iparikatasztrofak.blog.hu/2018/02/20/agyonvertek_a_fonokot
Nylul 2018.02.28. 18:58:36
Opi87 2018.02.28. 21:12:41