Gigafesztiválok a múltban is voltak, és nem kevesebb veszéllyel jártak, mint napjainkban. 1807 őszén a japán Fukagawában ősi szokás szerint végre újra megrendezték a Tomioka Hachimangu fesztivált, amit a nagyközönség már 12 éve várt. A hatóságok engedélyezték a látványos felvonulást is, ami később tragikus ötletnek bizonyult.

Tokióban a Sumida folyó kiszámíthatatlan kígyóként kanyarog. A közlekedés megkönnyítése érdekében a folyón számos híd ível át. Ez a régi történet - ami akár napjainkban is játszódhatna - az Eitaibashi hídról szól, amelynek a neve nem kevesebbet jelent, mint "Az örökkévalóság hídja". 

A híd első változatát Tsunayoshi  sógun építtette a Tokugava-sógunátus idején, 1698-ban, 50. születésnapját ünnepelve. A 200 méter hosszú, 6 méter széles híd akkor még csak a 4. volt a kanyargó folyón. Nem a jelenlegi helyén állt, hanem mintegy 100 méterrel feljebb.

A híd ábrázolása

A fából készült építmény stabilitásáról 30 oszlop gondoskodott, és úgy tervezték meg, hogy még a magasabb kereskedőhajók is elhaladhassanak alatta. A terület ekkor még nem tartozott a fővároshoz. Alapítója után Fukagawának nevezték, és körülbelül 1000 halász élt itt. Az Eitaibashi híd funkciója pont az volt, hogy Edoval - a későbbi Tokióval - kösse össze a kis halásztelepülést. 

Tsunayoshi  sógun házikedvencével

30 év alatt nyilvánvalóvá vált, hogy egy fahíd bizony elég hamar elöregszik, és távolról sem az "örökkévalóságnak" készült. Csakhogy a lakosok nem akartak túl sok pénzt szánni a karbantartására, és a helyi hatóságoknak sem volt pontos tervük a híd felújításáról, így észrevétlenül átsiklottak a kérdésen, a hídat pedig tovább használták, mintha mi sem történt volna. Beköszöntött az 1807-es év, és a hídon semmi érdemi változás nem történt a felépítése óta.

Kereskedőhajók, járókelők és halászok Fukagawában

Szeptember 20-án tömegek özönlöttek a környékre, hogy a Japánban nagyon népszerű "vízünnepen" részt vegyenek. A Tomioka Hachimangu az a fajta ünnep, amikor hatalmas tömegek vonulnak át a városon különbözű látványos fesztiválkellékeket cipelve.

A fesztivál ma is tömegeket vonz

Féktelen vízünnep

Az Eitaibashi híd szintén a felvonulók útvonalába esett, ott azonban a híd felügyelője megállította őket, mivel a híd alatt épp egy környékbeli úr csónakja haladt át. A sógunátus erősen támogatta a konfucionizmus alapjain nyugvó kasztrendszert, így az egyszerű néptömeg nem zavarhatta az úri csónak útját.

Épp egy előkelő csónak haladt át a híd alatt - közvetve ez okozta a katasztrófát

Amíg a hajó elúszott a híd alatt, hatalmas tömeg torlódott össze a híd lábánál. Ahogy az út szabaddá vált, a tömeg egyszerre tódult az elöregedett fahídra, ami rövidesen megadta magát: két pontos is beszakadt, és megközelítőleg 1400 ember zuhant a Sumida folyóba. A tragédiát súlyosbította, hogy az edoi oldalon a járókelők sokáig észre sem vették a balesetet, és nyomultak tovább fel a hídra, lehetetlenné téve az előttük haladók számára a visszafordulást. Egy hivatalnok végül kivont kardjával állította meg az emberáradatot.

A tragédia

A folyó két partjáról a halászok kis csónakokkal siettek a fesztiválozók segítségére, de így is 1400 körülire becsülik az áldozatok számát. A fahíd többször újjáépült, mígnem 1897-ben az Eitaibashi lett Japán első acélhídja. 

Az acélhíd

Az Eitaibashi híd ma

A Tomioka Hachimangu fesztivál ma is létezik, Japán 10 legérdekesebb kulturális eseménye között tartják számon.