1939 őszén a photoshop még nem volt népi sport. Szeptember 20-án Manhattan közepén 11 ember  valóban felmászott  260 méteres magasságba, a befejezéséhez közeledő Rockefeller Plaza 69. emeletén levő gerendára, hogy ott fotózkodjon. 

Egy fotó, ami történelmet csinált, de azóta is etikai kérdéseket vet fel.

Kis pihenő.

A munkásoknak erre nem csupán engedélyük volt, hanem egyenesen az építtető tudtával és szándékával zajlott az életveszélyes mutatvány, aki marketing célokra kívánta felhasználni a világ mai napig egyik leghíresebb fényképét. Nem bízták a véletlenre a dolgot: több fotóst is meghívtak, és több felállásban is fényképeztek: a klasszikus fotón a munkások az ebédszünetet élvezik, esznek, isznak, cigarettáznak, újságot olvasnak, de készült olyan is, ahol az életveszélyes magasságban jóízűen szundikálnak, vagy szemtelenül integetnek a fényképésznek.

Megcsináltuk!

78 évvel a nevezetes pillanat után a fotómodellek és a fotós kiléte még mindig kutatás tárgyát képezi. A fotó pár nappal az elkészülte után a The New York Herald Tribune lapjain jelent meg először. Azóta rengetegen próbálták kideríteni a titkát, kezdve azzal, hogy egyáltalán igazi-e, vagy csak fotómontázs. Legutóbb egy ír testvérpár Men at lunch című dokumentumfilmje eredt a titok nyomába.

Men at lunch. Számtalan család kereste fel a film készítőit, azt állítva, hogy a fotón az ő édesapjuk, nagyapjuk szerepel. A feltételezések szerint a legtöbb munkás Írországból érkezett, de svéd, mohawk indián és szlovák férfiakat is véltek már felismerni a képen. (A hagyomány szerint a szlovák férfi, Gustav Popovic - a képen a jobb szélső - küldött is haza egy ilyen fotót otthon maradt feleségének a következő szöveggel: "Ne aggódj, drága Mariskám, ahogy látod, az üvegem még mindig velem van.")

Azt azonban kevesen tudják, hogy a nagy fotó valójában nem volt már teljesen forradalmi ötlet ekkor. 9 éve az Empire State Building építésekor Lewis Hine fotográfus ugyanis már több ilyen vakmerő beállítást kipróbált, annak dacára, hogy a 102 emeletes épület felhúzása a hivatalos statisztikák szerint (is) 5 ember életébe került, és ezek a halálesetek biztonsági felszereléssel megelőzhetőek lettek volna.

Az Empire State Building építése, Lewis Hine fotóin.

Épül már a nagy mű. 42 évig volt az USA legmagasabb épülete.

A fotósnak se volt tériszonya.

3400 munkás dolgozott olyan körülmények között, amit senkinek se kívánnánk.

Napi 15 dollár volt a fizetés a nyaktörő mutatványokért.

A felhőkarcolók egyébként nem az építőipar legveszélyesebb területe. Vasútvonalak, hidak és csatornák építése általában nagyobb emberáldozattal járt.

Szintén 1930-ban készült el a Chrysler Building, megelőzve az Empire State Building-et. 11 hónapig volt az Egyesült Államok legmagasabb épülete. A hivatalos statisztikák szerint az épületen dolgozó 3000 munkás közül senkit nem ért halálos baleset.

A harmincas évek gazdasági válsága is hozzájárult, hogy a munkásokat nem becsülték sokra.

A korszakban körülbelül az emberek negyede munkanélküli volt. Örült, aki egy építkezésen munkát kapott.

Vasmunkás az Empire State Building építkezésén.

Adjunk hálát, hogy az automata zuhanásgátlók, munkaövek, testhevederek, kikötőkötelek és karabinerek korában élünk!

Érdekes volt? Akkor kérünk egy nagy LIKE-ot!