Hiába puszta kézzel dolgoznak a munkások, még mindig a hírhedt pakisztáni Gadaniban bontják a leggyorsabban a hajókat. A roncstelep fénykorában 30000 munkás dolgozott itt életveszélyes körülmények között, éhbérért.
Hajóvontatók, de nem a Volgán
A nyolcvanas években Gadani volt a viág legnagyobb hajóbontója. Ma már legfeljebb a harmadik az indiai Alang és a bangladesi Chittagong után, a munkások mégis hatszor olyan gyorsan dolgoznak, mint az utóbbi két helyen. Viszont jóval több a baleset is, melyek gyakran halálosak.
Gadani 50 kilométerre van Karachitól.
Hajók a parton, madártávlatból.
Roncsok
Mindent eladnak, ami még használható
A Pakisztáni Hajóbontók Szövetségének elnöke, Ikhlaq Memon változásokat ígért erre az évre. Hogy miért nagy szó ez? Mert az utóbbi 30 évben semmi sem történt, ami a pakisztáni hajóbontást korszerűsítette, vagy a munkások munkakörülményeit javította volna.
Hihetetlen, de a hajóbontóban dolgozók jobbára puszta kézzel mennek neki a gigantikus roncsoknak, és szedik szét azokat.
Nem csak az eszközeik szegényesek, infrastruktúra sincs, mivel a hajóbontó területe magánszemélyek tulajdonában áll, akik mindeddig nem egyeztek bele, hogy utakat, vagy különböző épületeket hozzanak létre az érintett 10 kilométeres partszakaszon. Eközben az indiai Alangban például japán segítséggel folyamatos fejlesztések zajlanak.
"A hajóbontó a munkások temetője"
Utak?
Portré
A bontás szinte az egyetlen munkalehetőség a környéken
2016 novemberében a hajóbontás történetének legszörnyűbb katasztrófája borzolta itt a kedélyeket, amikor 24 ember meghalt, 50 pedig megsebesült a 24000 tonnás MT Ace nevű japán olajszállító hajó felrobbanásakor.
A lángoló monstrumon 150 munkás esett csapdába, akiknek nagy részét a tűzoltók mentették ki. A tűzoltó felszerelés szegényessége miatt azonban napokig tartott az oltás.
A robbanás olyan hatalmas volt, hogy a hajó egyes fémalkatrészeit 2 kilométerrel odébb találták csak meg. a baleset oka az lehetett, hogy a munkásoknak már azelőtt hozzá kellett fogniuk a bontáshoz, hogy a hajó üzemanyagtartályait teljesen kiürítették volna.
A katasztrófa
Sebesültet szállítanak
Az utóbbi 10 év Gadani történetében a súlyos balesetekről és a sztrájkokról szült. 2016 májusában is sztrájkoltak a munkások, hogy kikényszerítsék a biztonságos és környezettudatos hajóbontásról szóló Honkongi Egyezmény betartatását a kormánytól - sajnos eredménytelenül.
A baleset előtt pár nappal is sztrájk volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy naponta átlagosan 2 hajóbontó munkás szenved komoly sérülést, évi szinten pedig 28 munkás hal meg a veszélyes munkakörülmények miatt.
Ma már csak 6000 főt foglalkoztat a bontó, kérdés, mi lesz a jövő?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mackensen 2017.03.18. 15:39:39
ZON 2017.03.18. 15:49:36
csak néha benézek ha marhaságot látok 2017.03.18. 16:22:17
csak néha benézek ha marhaságot látok 2017.03.18. 16:24:29
Az Ellenálló 2017.03.18. 16:58:20
AzUtazó · http://utazzunk.blog.hu 2017.03.18. 17:11:49
Al 2017.03.18. 17:14:26
gyászhuszár 2017.03.18. 17:49:30
Awkward Avoidance Viking 2017.03.18. 18:39:08
Pierr Kardán 2017.03.18. 21:24:37
ZON 2017.03.18. 21:43:07
bakkermann 2017.03.18. 22:46:12
tede 2017.03.19. 00:25:00
gigabursch 2017.03.19. 10:08:52
Hajóvágók címmel.
A cikkról egyébként egy totál kép volt a hátsó borítóján.
Akinek megvan, az linkelje már be ide.
David Bowman 2017.03.27. 19:12:50
gigabursch 2017.03.29. 07:15:21
Jól emlékszem.
HAJÓVÁGÓK
Emlékszem rá, hogy először még hajvágóknak olvastam és nem értettem a hátsó borító képét. Olyan 1981-83 körüli évjárat, bent meg egy 2-3 oldalas cikk.
NatGeo ekkor idehaza még fasorban sem volt.
David Bowman 2017.03.29. 16:56:11
gigabursch 2017.03.30. 11:57:47
Akkoriban?
Nem is tudtam, hogy kapható volt.
Ellenben nagyanyámnak járt az IPM meg a FSzM (Film-Színház-Muzsika).
Ez utóbbi sose érdekelt, de az előbbit főleg a képek miatt mindg néztem.