Korunk Heinrich Schliemannjaként Joe Lewandowski elég bátor volt, hogy higyjen a mesében. Ahogy a 19. században meg volt győződve a felvilágosult emberiség, hogy Trója csak egy mitológiai helyszín, ugyanúgy az Atari videojátékok temetőjét is csak városi legendának tartották, míg meg nem jelent valaki, aki bebizonyította az ellenkezőjét.

Filmbe illő táj, különös kincsekkel...

Alamogordo, egy körülbelül harmincezer lakosú város az Egyesült Államok déli részén, Új-Mexikóban, a Chihuahuan sivatagban. A nyolcvanas évek video játék krachja után lassan szárnyra kaptak a hírek, hogy a város környékére hordta az Atari eladhatatlan videojátékait és más egyéb termékeit, és egyszerűen elásta a homokba. 1983 és 1985 között ugyanis 97 százalékkal esett vissza a videojátékok eladása az Egyesült Államokban, pár év alatt 3,2 milliárd dollárról 100 millió dollárra. Miközben a pécék piaca kezdett felvirágozni, a játékkonzolok második generációjának gyakorlatilag befellegzett. Az iparág teljesen magába zuhant, mígnem pár év múlva újra feltámadt a Nintendo sikerével. De mi volt a mélyrepülés oka?

1982-ben az Atari piacra dobta az ET, the Extra Terrestrial nevű videojátékát, nem sejtve még, hogy minden idők legnagyobb videojátékos buktájaként vonul be a történelembe.

Az ott jobbra ET. Balra az FBI ügynök.

Hiába próbálkoztak a játékosok, nem tudták kiakasztani.

Ugyanabban az évben vetítették az azonos című, óriási sikerű Spielberg filmet, így a cég jogosan számíthatott nagy keresletre. A Howard Scott Warshaw tervezte játék azonban valahogy félresikerült. Lehet, hogy azért, mert a szerződés értelmében a HSW-ként ismert tervező mindössze 5 és fél hetet kapott a munkára, hogy a játék már karácsonykor kapható legyen. Olyan is lett. A vásárlók hamar szájról szájra adták az infót, hogy a játék béna és játszhatatlan. Félmillióan vissza is küldték felháborodásukban. 

A Pac Man. Ambíciózusan 12 milliót gyártottak, noha még csak 10 millió amerikainak volt játékkonzola.

Az Atarit birtokló Warner Communications 1983-ra 50 százalékos növekedést várt az aranytojást tojó tyúktól. Ehelyett azonban - miután a Pac Man is csúnyán megbukott  -  csak 10-15 százalékkal növelte bevételeit. Az információ nyilvánosságra kerülése után a részvények ára is zuhanni kezdett.

Ray Cassar vezérigazgató még a hír megjelenése előtt fél órával gyorsan el is adott 5000 részvényt.

. Az anyacég még azon a nyáron eladta az Atarit. Ősszel pedig elindultak a dugig tömött teherautók az el pasoi raktárból Alamagordo felé, hogy az éj leple alatt elássák rakományukat a sivatagi homokban.

A helyszín.

Először az Alamagordo Daily News írt a furcsa jelenségről, majd felkapta a New York Times is. Ekkor már felbukkantak a "sírrablók is", azaz a környék szerencsés kisgyerekei, akik egy kis kapirgálás után olyan kincsekkel térhettek haza, mint a Raiders of the Lost Ark, a Defender, a Berzerk vagy épp a már kivesézett ET játék. Hogy ennek a továbbiakban elejét vegyék, egy réteg betont terítettek a játéktemetőre. Közben már a helyiek is tiltakoztak, hogy nem akarnak "El Paso szeméttelepévé" válni.

A homok titkai.

Joe Lewandowski és egy "lelet"

Ahogy teltek az évek, a történet lassan homályba veszett. Az emberek többsége városi legendának tartotta a temetőt. 2013-ban azonban egy kanadai cég fél évre hozzáférést kapott a területhez, hogy Atari: Game over címmel dokumentumfilmet forgathassanak. A város és a filmesek közötti kapcsolat Joe Lewandowski volt, aki már korábban próbálta kinyomozni, pontosan hol is vannak elásva az Atari kincsei, A "feltáráson" részt vett maga HSW is, sőt, egy Armando Ortega nevű önkormányzati képviselő is, aki annak idején gyerekként barátaival több tucat játékot vitt innen haza. Régészek vezetésével 1300 videojátékot sikerült kiásni, amelyek egy része múzeumba került, a legtöbbet viszont Alamagordo városa eladta az Ebay-en keresztül.

Többszáz helyi és játékbolond nézte végig a nagy eseményt

3,5 millió raktáron maradt ET játékról tudunk, az Atari azonban csak 728000 játék eltemetését ismerte el. Hol lehet a többi? 

ARES (S3) bakancs - 17605 Ft.