Az elnök szerint az állam ellenségeinek szabotázsakciója, az ellenzék szerint a pártkáderekkel felduzzasztott állami olajipari vállalat felel Venezuela legsúlyosabb olajkatasztrófájáért. Egy biztos: a kétezres években a Petróleos de Venezuela volt a legveszélyesebb olajvállalat a statisztikák szerint. Egy szörnyű robbanás és tanulságai.

A világ második legnagyobb finomítója a Paraguaná félszigeten.

Venezuela az egyik legrégebbi olajkitermelő ország, az OPEC alapító tagja. Legfontosabb olajfinomító vállalata, a Centro de Refinación de Paraguaná 1976-ban jött létre, 3 régebbi vállalat, a Cardón, a Bajo Grande és a Creole Petroleum fúziójából.

A venezuelai Centro de Refinación de Paraguaná a világ második legnagyobb olajfinomítója, és egyben az ország legnagyobb vállalata, hiszen a venezuelai gazdaságot már régóta a kőolaj tartja életben, ami exportjának 90 százalékát teszi ki. 2002-ben ennek az óriásvállalatnak a keretein belül fejlődött ki egy országos méretű sztrájksorozat, amelynek nem kisebb célja volt, mint Hugo Chavez elmozdítása a hatalomból. Az olajtermelés drasztikus visszaesését az egész ország közvetlenül tapasztalta: számos repülőgépjáratot töröltek, a bankok rövidített nyitvatartással dolgoztak, a boltok bezártak a karácsonyi szezon kellős közepén.

"2002 karácsony nélkül, 2003 Chavez nélkül."

- hirdette az ellenzéki szlogen. Februárra azonban (egy sikertelen államcsíny után) a mozgalom kifulladt. Chavez a PDVSA (Petróleos de Venezuela) dolgozóinak 40 százalékát, azaz 18000 főt bocsátott el "kötelességmulasztás" miatt, a helyüket pedig hűséges pártkáderekkel töltötte fel.

Robbanás a finomítóban. A tömeges elbocsátás rossz ötletnek bizonyult.

Innen datálják a PDVSA szigorú chavezista kontrollját, és egyben innen datálják a vállalati biztonság mélyrepülését is, mivel az elbocsátott dolgozók között nagy számban voltak biztonságért felelős munkakörben.

Balesetek a Centro de Refinación de Paraguaná üzemében:

• 2003-ban 2 munkás sebesült meg egy robbanásban.
• 2005-ben 6 baleset történt. Egy novemberi robbanásban 5 dolgozó meghalt, 20 pedig megsebesült.
• 2006-ban 5 baleset történt, 3 fő halt meg, 5 megsebesült.
• 2011-ben tűz ütött ki.
• 2012-ben tűz ütött ki, márciusban egy ízben le kellett állítani a rendszert a szellőzőrendszer hibája miatt. 

Saját belső statisztikái szerint a PDVSA volt messze a legveszélyesebb a nagy olajkitermelő vállalatok mögött, jóval a priuszos Pemex mögött. 

Érthetetlen, és azóta is magyarázatra szoruló hanyagság okozta a katasztrófát.

Ugyanennek az évnek a nyarán történt Venezuela történetének legnagyobb olajkatasztrófája. Kevéssel a választások előtt, augusztus 25. hajnalán gázszivárgást észleltek az üzemben. A propán- és butánszivárgást már egy órával a robbanás előtt észrevették, mégsem léptették életbe az üzem vészforgatókönyvét. 

"Ha szivárgás van, reagálni kell, életbe kell léptetnik a vészforgatókönyvet és mindenkit ki kell menekíteni."

- kommentálta az eseményeket Javier Larrañaga, a finomító korábbi helyettes vezetője. Amennyiben ez megtörtént volna, azaz a szivárgást észlelve csökkentették volna a nyomást, lekapcsolták volna a gépeket, nem robbant vola be a gáz, nem ütött volna ki a tűz, és nem lettek volna halálos áldozatok.

A 23-as és 24-es blokk, ahol a robbanás történt.

Közelről

A dolgozók és az üzemet őrző Nemzeti Gárda tagjai egyébként már napokkal a katasztrófa előtt érezték a gázszivárgást, Chavez azonban megfélemlítette azokat a riportereket, akik idézni merték ezeket a megszólalókat.

Légifelvétel a károkról.

A robbanást követően három olajtároló tartály gyulladt ki, amelyeket 28-ára sikerült eloltani. 48 ember vesztette életét, köztük egy 10 éves kisfiú is. Az áldozatok közül sokan a Nemzeti Gárda tagjai voltak.

Az oltás.

Ez az utóbbi momentum is arra utalt Chavez és Rafael Ramirez energiaügyi miniszter szerint, hogy szabotázsakció történt, amely során az "állam ellenségei" megrongálták a csöveket, és ez okozta a szivárgást. Erről egy 140 oldalas jelentés is napvilágot látott, aminek az összeállításában semmilyen független szervezet nem működött közre.

Hiányzó háztetők.

Károsultak.

A 2003-ban elbocsátott PDVSA dolgozók szerint azonban egyszerűen annyi történt, hogy a gigavállalatnál "megszűnt a biztonsági kultúra".

 Tegyük mindehhez hozzá, hogy Venezuelában nagyon korszerű és szigorú munkavédelmi törvények vannak. A magánszektorban be is tartatják őket. Ahogy Óscar Benavides egykori perui elnök mondaná:

“A barátaimnak bármit, az ellenségeimnek a törvényt.”

 

(A közhiedelemmel szemben ugyanis ez nem Chavez mondása.)