Gyerekek, hogy lehettek ilyen nehézfejűek? Mint az ólom, komolyan mondom. Mint az ólom. Na jól van, inkább menjetek ki játszani a szemétdombra!
Az egykor büszke Picher mára szellemváros
A Taar Creek terület városai - ma mindegyik a Superfund program része, mint súlyosan szennyezett, veszélyes terület
Dunlop Devon acélbetétes csizma. 5599 Ft.
Nemzedékeken keresztül jólétet és büszkeséget hoztak a három állam (Missouri, Kansas, Oklahoma) határvidékén fekvő bányák az itt élőknek. Azoknak azonban, akik 1967-ben látták meg a napvilágot, már egészen más jutott. A legtöbb bánya ugyanis ebben az évben zárta be a kapuit, utánuk pedig nem maradt más, mint leépülés, és rengeteg hulladék, ami élhetetlenné tette a környék településeit.
Az óriás törmelék halmok, amik az ólombányászat után maradtak hátra
Az 1800-as évek végén találtak először ólmot és cinket a a három állam határvidékén. Fokozatosan megindult az ásványkincsek feltárása és a bányászok számára városokat alapítottak: elsőként Pichert, amit a Picher Ólom Társaság vezetőjéről neveztek el. 1920-ra már 9726 fős lakossággal büszkélkedett az új város. Ólom- és cinkbányái 1917 és 1947 között évi 20 milliárd dollár nyereséget termeltek. Az USA Első világháború során felhasznált ólom- és cink készletének több mint a fele innen érkezett. Fénykorukban a bányák 14000 embert foglalkoztattak, és közvetve még további 4000 főnek adtak munkát. A város méltán volt büszke magára, polgáraira, teljesítményére.
Mára ennyi maradt az egykor virágzó bányászatból
A picheri és cardini középiskola
A kabbalaállat vajon véletlenül volt gorilla?
A bányászat azonban lassan hanyatlásnak indult. 1920 és 1950 között Picher lakossága évente körülbelül 2000 fővel csökkent. A bányák 1967-es bezárásával a rengeteg beomlással fenyegető akna, a szennyezett talajvíz és a magas ólomtartalmú homok mind-mind nyitott kérdés maradt. Picher város külterületein dombokban állt a veszélyes hulladék és a szennyezett talaj, amit lassan benőtt a növényzet, a környékbeli gyerekek pedig odaszoktak játszani. Nem tudták még, hogy szülővárosukat pár év múlva hivatalosan is az Egyesült Államok legszennyezettebb részének fogják nevezni.
Nem csak rengeteg hulladék, sok veszélyes akna is hátramaradt a bányák bezárásával. 1967-ben 9 otthon omlott össze egy régi akna beszakadása miatt.
A környék városai alatt 14000 elhagyatott akna húzódott, a felszínen 70 millió tonna törmeléket hánytak szét, 36 millió tonna homok vált súlyosan szennyezetté. Ez került a kis picheri óvodások homokozóiba, aminek rövidesen súlyos következményei lettek. A hatvanas évektől, a Love Canal botrány kirobbanása után kezdtek itt is felfigyelni a mindenütt jelenlevő ólomszennyeződés káros hatásaira. Egy 1996-os tanulmány szerint az itteni gyerekek 34 százaléka szenvedett ólommérgezésben, ami agyi és idegrendszeri károsodást okozhat. Több kísérlet is történt a veszélyes hulladék kitakarítására a környékről, de a gyerekek vérében az ólom szintje még ezek után is hatszor akkora volt, mint az USA átlag. A helyi iskolákban kiugróan magas volt a tanulási nehézséggel küzdők száma. Ők lettek az "ólomfejű gyerekek", ahogy Amerika megismerte őket. Kim Pace, a Picher-Cardin Általános iskola igazgatója arról panaszkodott a Times-nak, hogy a növendékeik figyelemzavarosak, és igen nehezen jegyeznek meg bármit is.
Helyi plakát, ami azt sugallja, hogy kézmosással védekezni lehet az ólomszennyeződés ellen...
Iskolai évkönyv, 1983
"Azt gondoltam, hogy lusta. Dehát annyira igyekszik! Minden este azért imádkozik térden állva, bárcsak jobban tudna olvasni."
- mesélte fiáról, tízéves Michaelről Evona Moss. A környéken azonban más problémák is jelentkeztek: egyedülálló módon 30000 itt élő ember számára 3 vesedialízis központot is létre kellett hozni, olyan magas volt a vesebetegségek száma.
Egy maréknyi kétségbeesett ember polgármestere Treece-ben
A Tar Creek környékét 1983-ban vették fel a Superfund listára, mint súlyosan szennyezett, megtisztításra váró területet. Mindennek ellenére hosszú időnek el kellett telnie, hogy 2006-ban hivatalosan is veszélyes területnek nyilvánítsák. Egy 2008-as tornádó után a lakosság megszavazta a picheri iskolakerület megszüntetését. Bezárt a posta, és az utolsó lakók az üres iskola dísztermében találkoztak, hogy ünnepélyesen elbúcsúzzanak egymástól, majd távoztak.
Az Oklahoma államhoz tartozó lakosok még jobban jártak, mert az állam felvásárolta az ingatlanjaikat. A kansasi Treece-ből, az egykori bányászvidék másik központjából azonban csak azok menekültek el, akiknek elegendő tartalékuk volt ehhez. A többiek ott ragadtak elértéktelenedett, veszélyes házaikban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2017.10.06. 22:43:00
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.10.07. 08:29:29
Galaric 2017.10.08. 07:23:07
The Ghost Wolf O1G · https://www.youtube.com/watch?v=Hy6Cf9nGNiw 2017.10.08. 07:33:02
gigabursch 2017.10.08. 07:49:25
Le Orme 2 2017.10.08. 09:42:14
A mesében.
"1920 és 1950 között Picher lakossága évente körülbelül 2000 fővel csökkent."
Tehát 60 ezer fővel csökkent a 10 ezres népesség.
ogli dzsí 2017.10.08. 09:50:58
Emide Buda 2017.10.08. 10:06:15